A 22-es csapdájában szenvednek a magyar tejtermelők: a hazai termékek felvásárlási ára alacsony, ezért a gazdálkodóknak nincs pénzük a megfelelő takarmányozásra, ami lenyomja a minőséget ez persze az árakat. Karácsonyra eltűnhet a vaj a boltokból.
A világon, de kivált Európában folyamatosan emelkedik a nyers tej felvásárlási ára. Bár a magyar tej sem kivétel ez alól, még mindig jóval olcsóbb, mint a riválisoké. Míg az Európai Unióban átlagosan 106-107 forint a kilónként ár, addig Magyarországon 90-92,70 forint - az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint.
A nyáron tapasztalható, az előző évihez képest 130-140 százalékos drágulás oka, hogy sok termelő levágta az állományát, vagyis ellátási nehézségek vannak. Akkor épp a nagyon alacsony árak miatt döntöttek így, amelyet az idézett elő, hogy 2015. április 1-jével az Európai Unió feloldotta a termelés kvótáját. Ezt még 1984-ben vezették be. A gazdálkodók ezért rengeteget tejet öntöttek a piacokra, a túltermelés pedig lenyomta az árakat.
Olcsó és az is marad
Magyarországon a kormány elébe ment a problémának: 64 milliárd forintnyi támogatást tett elérhetővé a gazdálkodóknak. A hazai tehénállomány így megmaradt, míg Szlovákiában például nyolc százalékkal zsugorodott. Hasonló történt a tejtermelésben lényegesen fontosabb Dániában is - mondta Mélykúti Tibor a Tej Terméktanács elnöke, az Alföldi Tej igazgatója a Napi.hu-nak.
A világpiacon kialakult magas felvásárlási árak alapvetően jó helyzetbe hozhatnák a magyar termelőket, de itthon nem csupán a kereslet határozza meg a nyers tej helyzetét. Részben az a probléma, hogy a hazai piac árérzékeny, így a kiskereskedők nem emelhetnek árat, pláne úgy, hogy a magyar tejeknek importtermékekkel is versenyezniük kell.
Mélykúti példaként elmondta, hogy az áremelkedés dacára az itthoni boltokban 15-20 százalékkal olcsóbban is kaphatók a környező országokból származó UHT-tejek, míg a német családi gyártó, a COT tejfölei 30-40 százalékkal is alacsonyabb áron futnak, mint a hazai termékek. Mindezt úgy, hogy sem minőségben, sem csomagolástechnológiában nincsenek előnyben.
Tőke kéne
Másrészről az is nehezíti a helyzetet, hogy a magyar tej minősége ugyan jó, de beltartalma elmarad a versenytársakétól. Hollandiában ugyanez az érték 4,4, Finnországban 4,3 százalék, míg Magyarországon 3,6 - 3,7 százalék
- ismertette Mélykúti. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, jobb takarmányozásra lenne szükség. Ugyan vannak erre törekvések a termelőknél, de kevesebb tőkéjük van erre a célra, ami viszont bizonyos mértékig az árakat is lenyomja.
A Tej Terméktanács elnöke szerint a termékpálya összes szereplőjének össze kell fognia. A nemzetközileg alacsony felvásárlási ár eredménye az, hogy nő a magyar nyers tej kivitele, miközben a hazai feldolgozóipar 98 százalékban magyar tejet használ. Közös érdek lenne az árak rendezése.
A Tej Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért egyeztetéseket folytat a kormánnyal. A versenyképesség javítására több javaslatuk is van, amellett, hogy a feldolgozóipar is emelje az árait. Többek között megoldást jelenthetne, ha a nyers és a friss tej áfáját csökkentenék, mert így a fogyasztók alig éreznék meg az árváltozást.
Baj van a vajjal is
Nemzetközi szinten a leginkább amiatt aggódnak a forgalmazók, hogy a kevés nyers tej miatt a világ vajszükségletét sem tudják kielégíteni. Történelmi rekord közelében van a vaj világpiaci ára: már 5994 dollárba kerül egy tonna a világpiacokon. Az elmúlt tíz évben a közelében sem volt ennek az értéknek, még 2014-ben és 2015-ben sem - januárra minden várakozás szerint 6000 dollár fölé mehet a tonnánkénti ár. Az sem látszik, hogy az ellátás gyorsan megoldódna: ahol az időjárás nem tett be a tejtermelésnek, ott az említett uniós kvótadöntés fektette két vállra a termelőket.
Az olyan nagy tejipari cégek, mint a dán Arla Foods - az Anchor és Lurpak termékek gyártója - már a nyár közepén megüzenték a főbb piacoknak, hogy karácsonykor hiány lehet vajból, ezért veszélybe kerülhetnek az ünnepi sütemények - írta korábbi cikkében a Financial Times.
A tehenek nem tehetnek róla!
Az időjárás két szempontból is gondot okoz a termelőknél: a tehenek 20-21 fokos levegőhőmérséklet felett kevesebbet esznek, így kevesebb tápanyag jut a szervezetükbe. A hőségben pedig rengeteg vizet veszítenek, amely szintén a fejhető mennyiség rovására és zsírtartalmára megy. A főbb exportországok közül többen is komoly esőzések voltak az elmúlt időszakban, amely a takarmányozást nehezíti, mert a sárban nehezebben betakaríthatók a termények - írja a New Zeeland Herald szakcikke.
A vajhiány másik oka a megnövekedett kereslet. Az elmúlt évtizedekben vérre menő vita volt a margarin és a vaj egészségességéről, amelyben jelenleg az utóbbi lobbicsoport üzenete az erősebb. Valójában a dietetikusok és a táplálkozáskutatók szerint nincs érdemi különbség a két élelmiszer között, mind a kettő esetében mértékletes fogyasztást ajánlanak.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Forrás: LINK