Kevesen csökkenthetik az iparűzési adót

„A jelentős mértékű helyi iparűzési adóbevétel miatt csak néhány gazdagabb nagyváros tehet ilyen lépést. A helyhatóságok döntő többségénél erre nem látok esélyt, mert a pénzre szükségük van a településeknek” – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke rámutatott: iparűzési adóból a települések bevétele évi 800 milliárd forint, ebből legalább 650 milliárdot tesz ki a kötelező feladatellá­tásra fordítandó összeg, amit az állam adóbeszámítás révén levon, tehát 150 milliárd forint a mozgástér. Ismeretes, Orbán Viktor kormányfő az adóváltozások kapcsán a múlt héten beszélt arról, hogy a helyi iparűzési adóhoz nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek.

Győrben – a megyei kamara javaslatára – már volt egy adócsökkentés, aminek az lett a hozadéka, hogy nőttek a beruházások, és több lett a bevétel – mondta Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A város büdzséjének 40-45 százalékát adja a hipabevétel, 2014-ben 17,15 milliárd, tavaly 19,31 milliárd, az idei első háromnegyed évben pedig 19,46 milliárd forint volt. Parragh is úgy látja, a kedvező győri tapasztalatok dacára országosan nem lehet meglépni a mérséklést. Azt azonban érdemes lehet mérlegelni, hogy a régiók, települések közti fejlettségi különbségeket lehet-e az iparűzési adó kulcsával szabályozni, közelíteni. Parragh rámutatott, a hipa kulcsának csökkentése – ahogy 2017-től a társasági nyereségadó 19 és 10 százalékról 9 százalékra egységesítése és mérséklése – is nagymértékben javíthatja a tőkevonzó képességet. Főleg akkor, amikor gigabüntetést rótt ki az Európai Bizottság az Apple-re, és a Brexit miatt multinacionális vállalatok akarnak távozni Nagy-Britanniából, s keresik helyüket más uniós tagállamban. Parragh a nyereségadó-mérséklés pozitív hatását 2018–2019-től várja.

A kereskedők eközben azért lobbiznak, hogy hozzák vissza a régi rendszert, és 2017-től ismét vonhassák le az összes ráfordításukat a hipaalapból. 2013 óta ugyanis az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) – a kereskedelmi vállalkozások számára a legnagyobb ráfordítási tényező – már nem vonható le száz százalékban az iparűzésiadó-alapból, ez az alacsony árréssel dolgozó kereskedelmi vállalkozásoknak súlyos teher – mondja Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Ebből adódóan 2013 óta a kisebb árréssel működő kereskedelmi vállalkozások helyi iparűzési adó és innovációs járulék fizetési kötelezettsége árbevételtől függően 50 százalékkal is emelkedett.

 

FORRÁS: http://www.vg.hu/gazdasag/kevesen-csokkenthetik-az-iparuzesi-adot-478536