Kilépett a Reál üzletlánc az OKSZ-ből

Tizenhét évi tagság után a múlt héten kilépett a több mint 2300, hazai tulajdonban lévő boltot képviselő Reál üzletlánc az Országos Kereskedelmi Szövetségből – értesült a Magyar Idők iparági körökből. A 340 milliárd forintot meghaladó éves forgalmával a piaci nagyvállalatok rangsorában ötödikként számon tartott cég vezetője azt kifogásolja, hogy az érdekképviseletnél túlságosan eltolódott a hangsúly a multina­cionális áruházláncok javára, mégpedig politikai okokból. A Munkástanácsok szerint várható volt a repedés a kiskereskedelem rendszerváltás óta kialakult szerkezetében.

Megelégelte az ország számos pontján 2001 óta élelmiszerek és vegyi áruk kis- és nagykereskedelmét folytató Reál Hungária Élelmiszer Kft., hogy az ágazatban irányadó vállalkozói érdekképviseletnél elharapódzott a kormány gazdaságpolitikáját nyíltan kritizáló hangulat. Ráadásul ez szorosan összefügg azzal, hogy az élelmiszer területről a szervezet elnökségét újabban a nemzetközi áruházláncok jogi képviselői alkotják – tudta meg a Magyar Idők.
Emiatt a saját tulajdonú üzletek mellett más magyar vállalkozásokkal franchise-rendszerben összesen több mint 2300, száz négyzetméter feletti vagy annál kisebb kényelmi boltot működtető üzletlánc bejelentette kilépését az Országos Kereskedelmi Szövetségből (OKSZ).
Lapunkhoz eljutott a hivatalos levélben megfogalmazott indoklás. Ebben Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezetője úgy fogalmaz, társaságuk megítélése szerint az utóbbi időben, de kifejezetten az elmúlt egy évben sajnálatos módon megváltozott a szövetség irányvonala, és a korábbi kiegyensúlyozottsággal szemben immár jóval hangsúlyosabban képviselik a multinacionális vállalkozások érdekeit a hazai cégek hátrányára.
– Álláspontunk szerint ez a politikai indíttatású irányváltás kifejezetten megmutatkozik az OKSZ elnökségének megváltozott összetételében is. Mivel az általunk felvetett problémákra választ egyáltalán nem kaptunk, a szövetség állásfoglalásai továbbra is egyolda­lúak maradtak, a kilépés mellett döntöttünk – írta az ügyvezető, aki ezzel lemondott társelnöki pozíciójáról is, amivel megszűnt a napi fogyasztási cikkek hazai kereskedőinek közvetlen képviselete az OKSZ vezetőségében.

Internetes oldaluk szerint a magyar kiskereskedelem jelenleg a brit tulaj­donú Tesco és a német központú Metro áruházláncok által képviselteti magát a reprezentatív szervezet élén, amely sorozatosan bírálta a 2010 óta született kereskedelempolitikai intézkedéseket, illetve az arányosabb közteherviselést követő adópolitikát.
Az elnökségi tagok között az élelmiszer-kereskedők részéről az ugyancsak külföldi érdekeltségű Aldi és a Spar hálózatok képviselői ülnek, a felügyelőbizottságban pedig a francia Auchannal erősít a multik tábora. A vezetőség tagja – immár egyedüli magyar élelmiszer-kereskedőként – a Budapesti Nagybani Piac is, miközben a honlap szerint hamarosan ugyancsak az Auchanból delegálnak új társelnököt az OKSZ-be.
Emlékezetes, a vasárnapi boltzár 2015-ös bevezetése előtt a szervezet azzal hangolta a közvéleményt a zsebre menő ötlet ellen, hogy több tízezer áruházi dolgozó, takarító, biztonsági őr kerül majd az utcára, ha a nagyáruházaknak kötelezően be kell zárniuk a hét utolsó napján. Emellett számos esetben támadták a kormány „multiüldöző” lépéseit – a korábbi ágazati különadót, a veszteséges működést tiltó rendelkezést vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos emelését –, gyakran a magyar kisvállalkozások érdekei­re hivatkozva.
Ezzel szemben idén tavasszal a hipermarketek parkolói után kalkulált környezetterhelési hozzájárulás bevezetésének ötletét az OKSZ azzal utasította el, hogy az csupán egy újabb sarc lenne a külföldi láncoknak, miközben nem vették figyelembe, hogy a befolyó költségvetési bevételt a kistelepülések napi ellátási láncának helyi fejlesztéseire fordítaná a kormány.
A Magyar Idők megkeresésére a Reál üzletlánc ügyvezetője elmondta: a szövetség elnökségébe nem gyakorló kereskedők, hanem a multiláncok jogászai kerültek be az utóbbi időben, akik a külföldi érdekeltségű vállalatuk érdekeit tartják szem előtt a tárgyilagosság helyett.
– Többször jeleztem a vezetőségnek, hogy nem értek egyet bizonyos dolgokkal. Az elmúlt 17 évben többféle kormány megfordult az ország élén, és tisztában vagyunk azzal is, hogy a kiskereskedelemben működő kisebb-nagyobb méretű, különböző típusú, hazai és külföldi vállalkozások sok esetben egymástól eltérő nézőpontból látják ugyanazt az ága­zati problémát. A patinás szakmai szervezetnél mára viszont túlságosan egyoldalú lett az irány, politikai állásfoglalásként rendre a multikat védik, ami már vállalhatatlanná vált számunkra – fogalmazott Kujbus Tibor.
– Itt az ideje, hogy összefogjanak a cégek és a szervezetek a munkaadói, illetve a munkavállalói oldalon is, amelyek egyetértenek a kormány gazdaságpolitikájával és mostanra megelégelték a multiláncok kizsákmányoló magatartását – ezt már Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke jelentette ki lapunknak.
Emlékeztetett, a szeptemberi Tesco-sztrájknál már látszott, hogy alapjai­ban rengeti meg a kiskereskedelem megkövesedett hatalmi viszonyait a történelmi jelentőségű munkavállalói összefogás. Mint mondta, szembetűnő párhuzam mutatkozik az OKSZ esete és a multikkal paktáló politikai erők támogatását élvező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) megnyilvánulásai között.
Nemrég megírtuk, Sáling József, a 12 ezres tagságot jegyző KASZ napokban leköszönt emblematikus alakja, aki az első Orbán-kormány idején szocia­lista országgyűlési képviselőként is elnö­költe a szervezetet, október végi összefoglalójában azt írta: a mostani kabinet „három csapással sújtotta” a nemzetközi áruházláncokat. A magyar vállalkozások érdekében hozott döntésekkel kapcsolatban pedig az évek során kitartóan azt nyilatkozta, a kormány ezekkel veszélybe sodorja a dolgozók létbiztonságát.
Holott a kifogásolt rendelkezések között volt például az általa képviselt, köztudottan kizsákmányolt áruházi dolgozókat segítő kötelező vasárnapi pihenő­nap is, amely ellen az MSZP népszavazást kezdeményezett. A hazánkban működő legnagyobb kül­földi áruházlánc, a Tesco vezetőségével hagyományosan jó viszonyt ápoló Sáling a nyár elején kirobbant kollektív bérfeszültségben sem elsőként állt ki a dolgozók érdekeiért, és később is többször nyilvánult meg ellentmondásosan a munkáltató kárára szervezett fellépésben. „Az, hogy ki merre politizál, kicsit megélhetési dolog is” – fogalmazott a szocialista érdekvédő egy tavalyi interjúban.
Palkovics Imre lapunknak megjegyezte, amiatt is érdekes az összefüggés, mert miközben a KASZ az elmúlt években tanúsított érdekvédelmi tevékenységével a sztrájk állapotába juttatott több ezer magyar munkavállalót, egyedüli jogosultként eleddig mégsem kezdeményezte a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását, ahol a munkaadókkal közös javaslatok születhetnének.
– A nagy szereplők által mesterségesen alacsonyan tartott bérek problémája, az ebből adódó létszámhiány, a dolgozók kóros leterheltsége általános jelenség az ágazatban. Azonban egyértelmű, hogy a kormányellenes hangú szakszervezeten kívül a nagy nemzetközi munkaadóknak sem áll érdekükben a szociális párbeszéd, pedig a bizottság tárgyalásait a szabályok szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség is kezdeményezhetné. Viszont rögtön támadásba lendülnek, ha a kormány beavatkozna az egészségtelen folyamatokba. Várható volt, hogy az eddigi felállás idővel meginog – summázta a Munkástanácsok vezetője.

FORRÁS: LINK