A Boston Dynamics Atlas nevű, humanoid robotjával indult az idei Laure Retail konferencia...
... igaz csak videón volt jelen, de így is tökéletesen érzékeltette, hogy milyen gyors a technológiai fejlődés, amire bizony a kereskedőknek is reagálniuk kell. Bessenyei István, az idén 25 éves Laurel tulajdonosa három komoly újításról is beszélt megnyitó előadásában és azt is bemutatta, hogyan hódítja meg a cég a világot.
Egy emberformájú robot kocog egy parkban, majd amikor akadályhoz ér, kicsit megtorpan, lendületet vesz és átugorja azt – ezzel a videóval indult az idei Laurel Retail konferencia, és ahogyan arra Bessenyei István rámutatott, igencsak jól példázza azt, hogy milyen irányba tart a világ. Egy robot már most többre képes bizonyos területen, mint az emberek egy része – olyan robbanásszerű a technológiai fejlődés, hogy ha erre nem figyelünk oda, nem építjük be az üzletünkbe, akkor komoly veszélynek tesszük ki magunkat.
„Innovatív technológia a vásárlói élmény és az üzleti növekedés szolgálatában” - foglalta össze tömören Bessenyi István azt, hogy miről lesz szó a mai konferencián, és rögtön egy követendő példával is szolgált. Az Amazon és Jeff Bezos története valószínűleg minden kereskedő számára ismert, az a fontos gondolat azonban, ami az egész mozgatórugója talán már kevésbé. „Úgy tekintünk a vevőkre, mint vendégekre egy partin, ahol mi vagyunk a házigazdák és az a dolgunk, hogy a vásárlói élményt minden szempontból minden egyes nap jobbá tegyük számukra” - fogalmazta meg Jeff Bezos, hogy mi a fő céljuk és persze ehhez az eszközöket is biztosítja. Az Amazon éves szinten több mint 22 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, ami kétszer annyi, mint amit az Apple és háromszor annyi, amennyit a Facebook szán erre a célra.
A Laurel ha nem is feltétlenül tudatosan, de hasonló filozófiát követ, hiszen az üzleti eredmény kétharmadát visszaforgatják innovációba. „Mi olyan dolgokat is fejlesztünk, amit még nem is kérnek az ügyfeleink, de látjuk, hogy ez egy fontos lehetséges irány lehet a jövőben. Persze lehet, hogy nem minden jön be, de muszáj próbálkozni” - fűzte hozzá Bessenyei Istán.
A Laurel tulajdonosa három fontos újításról is beszámolt nyitóelőadásában. Az egyik a cég által fejlesztett önkiszolgáló kassza, ami lehetővé teszi, hogy a kisebb üzletekben is megjelenhessen ez a technológia.
A másik fontos újdonság a tavaly bemutatott eBlokk továbbfejlesztett változata, amihez már rendelkezésre áll az a modell, amivel hatékonyan lehet bevezetni országos szinten is. A harmadik pedig az élelmiszer ellátási lánc nyomonkövethetőségét újítja meg, a TE-FOOD rendszer egyetlen ökoszisztémában erősíti az ellátási lánc vállalatokat, a fogyasztókat és a hatóságokat, mindet a blokklánc technológia alkalmazásával.
A Laurel által fejlesztett megoldások nemzetközi szinten is versenyképesek, így a társaság intenzív terjeszkedésbe kezdett a határokon túl. Bessenyei István beszélt többek között az afrikai lehetőségekről a TE-FOOD kapcsán, ami komoly segítséget jelenthet ahhoz, hogy a kontinensen termelt élelmiszerek globálisan is megjelenhessenek, hiszen növelik a bizalmat irányukban.
Vigyázat, költözünk – analógból a digitális korszakba
A vásárlók már rutinszerűen használják a digitalizáció kínálta eszközöket, lehetőségeket, a nagy kérdés, hogy az őket kiszolgáló cégek mennyire tudnak élni az új technológiákkal. Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára a Laurel Retail konferencián tartott előadásában többek között az Ipar 4.0, a megosztáson alapuló gazdaság hatásairól, illetve az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor digitalizációjával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről is beszélt.
Egy kis háttérinformációval kezdte előadását Pomázi Gyula, amiből kiderült, hogy a jövőben a kereskedelem fejlesztés, szabályozás átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumba. A minisztérium nevében az innováció és technológia jelenik meg, és az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban is ennek a két szónak kell meghatározni a következő időszakot, annál is inkább, hiszen már egyáltalán nem lokálisan zajlik a piaci verseny, hanem globálisan.
A digitalizáció nagyon fontos, hiszen már beépült a vásárlói szokásokba – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki ezt követően megfogalmazta azt a kérdést is, hogyan lehet megtalálni az új üzleti modelleket, hogy azok a szereplők, akik képesek kiszolgálni az igényeket megfelelő működési konstrukciókat tudjanak létrehozni. Az egyik válasz a digitalizáció, ami teljesen átalakítja a világot.
Ipar 4.0, applikáció alapú gazdaság, közösségi megosztás – számos új trendnek lehetünk tanúi. Az új generációk egyre kevésbé birtokolni akarnak, hiszen a használat a fontos. A gyártás, a termelés folyamata teljesen átalakul, új szereplők jelennek meg új üzleti logikával. Az Ipar 4.0 már lehetővé teszi a személyre szabott tömeggyártást, vagyis egy gyártósoron minden elkészült termék más, egyedi, a fogyasztó igényeinek megfelelő, és erre már itthon is képesek vagyunk.
A változások kezeléséhez új üzleti modell kell, digitalizációban kell gondolkodni - hangsúlyozta Pomázi Gyula. „Használni kell az adatokat és a bennük rejlő információkat. Már nem feltétlenül az jelenti egy vállalat valós értékét, hogy milyen eszközök, gépek vannak a birtokában, hanem hogyan bánik az adatokkal, hogyan működteti azt a technológiát, amivel képes ügyfelekről, vevői szokásokról, beszállítókról, parterekről hasznos információt összeállítani és ezzel olyan működési modellt alkotni, amivel sikeresen tevékenykedhet” - mutatott rá Pomázi Gyula.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy technológiai és üzleti szinten is mik a meghatározó, új technológiák, megemlítve a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot, a drónokat és önvezető járműveket, az IoT-t, a robotizációt és automatizációt, illetve a nanotechnológiát és élettudományokat. Az új gazdaság olaját az adat adja, azonban ahhoz, hogy ez eljusson az azt hasznosító rendszerekhez, megfelelő hálózatra van szükség. Ebben hoz majd nagy változást az 5G, ami például a gépek közötti közvetlen kommunikációt tudja új szintre emelni. Fontos azonban, hogy a vállalkozások már most előre gondolkodjanak, hogy a várhatóan két év múlva megjelenő 5G milyen lehetőségeket kínál számukra.
A digitalizáció előrehaladásával még nagyobb figyelmet kell szentelni az adatvagyonra, annak védelmére – gondoljunk csak bele, mekkora kárt okozhat egy hekker ha feltör egy CRM rendszert – tette fel a kérdést Pomázi Gyula. A kormányzati beavatkozás fontos terepe a digitális transzformáció – annak támogatása, hogy a gazdasági szereplők és az emberek is átköltözzenek az analógból a digitális életbe. „Olyan embereket kell képezni, akik értik az adott munkakörhöz szükséges technológiát, a használati tudást kell biztosítani” - tette hozzá Pomázi Gyula.
A jó kereskedő holtig tanul
Több mint 82 ezer vállalkozás, 117 ezernél is több üzlet – többek között ez a két, 2016-os adat mutatja, hogy mekkora a jelentőségük a teljesen magyar tulajdonban lévő kereskedelmi cégeknek, amelyek ráadásul hosszú távú partnerei a magyar termékek gyártóinak is. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a Laurel Retail konferencián tartott előadásában bemutatta, hogy milyen kihívásokkal küzdenek ezek a társaságok és persze arról is beszélt, hogy mit kellene tenniük, hogy versenyképesebbek lehessenek.
Viszonylag fiatal szervezet az MNKSZ, hiszen csak 2014-ben alakult a száz százalékban magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások érdekképviseleti szövetségeként, azonban számos feladatot vállal magára, ahogyan az Neubauer Katalin előadásából kiderült. A szervezet egyik fő célja, hogy a mindenkori kormány tekintse stratégiai partnerének a kereskedelmi teévkenységet folytató hazai társaságokat. Az MNKSZ azon túl, hogy képviseli a magyar kereskedők érdekeit például a jogalkotás során a napi szinten felmerülő problémák megoldásában is támogatást nyújt számukra. „Olyan szinten változik a jogszabályi környezet, amit egy kisvállalkozás már nem nagyon tud követni, ebben is igyekszünk támogatni őket. Emellett a piaci információk és trendek figyelése és átadása is feladatunk, de tanácsadási tevékenységet is végzünk, illetve a fejlődési lehetőségekre is felhívjuk a figyelmüket – fontos figyelmeztetni arra a kisebb vállalkozásokat, hogy nem szabad leállni a fejlesztésben” - mondta el Neubauer Katalin.
Az MNKSZ főtitkára beszélt arról, hogy mennyire fontosak a magyar kereskedők az ország számára, és hogy az elmúlt néhány évben a nagy, hazai hálózatokat nem számítva ez a kör mintegy 600 milliárd forinttal növelte forgalmát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor növekszik a forgalom, akkor van lehetőség fejlesztésre, legyen akár bérekről, akár új technológiai megoldásokról. Neubauer Katalin ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a magyar vállalkozásokra az európai uniós törvényekhez képest is plusz terheket helyező szabályozás minden esetben növeli ezen cégek versenyhátrányát az európai vetélytársakhoz képest.
Az ágazat problémái kapcsán a szakember kiemelte a hatékonyság, a termelékenység, a rendelkezésre álló források, a tudás, valamint az eszközökö területén mutatkozó hiányosságokat. A már nagyobb méretet elérő társaságok esetében pedig megjelenik a megfelelő cégkultúra hiánya, a ragaszkodás az egyszemélyes vállalatirányítástól, a profi menedzsment hiánya, illetve szemléletbeli problémák.
A kihívások kezelésére az egyik megoldás a láncosodás lehet, vagyis a franchise-ok szervezése, ami tudásmegosztást hozhat, nagyobb erőt jelent a beszerzésben, az egységes üzletpolitika és marketing pedig további előnyökkel járhat. Az MNKSZ főtitkára kiemelte az önfejlesztést és az élethosszig tartó tanulást, amit a kereskedőknek is követniük kellene.
GDPR – a helyzet nehéz, de nem reménytelen
Megijedni nem kell a GDPR-tól, de mindenképpen el kell kezdeni foglalkozni vele – ez volt az egyik legfontosabb üzenete Dr. Amigya Andrea, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász előadásának a Laurel Retail konferencián, melynek során finom egyensúly alakult ki a résztvevők megnyugtatása, valamint az elvégzendő feladatokra való figyelemfelhívás között.
Megijedni nem kell a GDPR-tól, de mindenképpen el kell kezdeni foglalkozni vele – ez volt az egyik legfontosabb üzenete Dr. Amigya Andrea, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász előadásának a Laurel Retail konferencián, melynek során finom egyensúly alakult ki a résztvevők megnyugtatása, valamint az elvégzendő feladatokra való figyelemfelhívás között.
Magyarország egyelőre lemaradásban van az új európai uniós általános adatvédelme rendelet alkalmazásában és nem csupán a cégek felkészültségében, de a jogharmonizációban is – derült ki Dr. Amigya Andrea előadásából. Egyelőre ugyanis nem készült el még az infotörvény módosítása sem, ebből pedig az következik többek között, hogy egyelőre a hatóság sem tud eljárást indítani ilyen ügyben. Ez persze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a hazai vállalkozások, hiszen ha pár hónap csúszással is, de meglesz a jogharmonizáció és onnantól már alapvetően más lesz a helyzet.
Dr. Amigya Andrea hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy itthon a cégek többsége le van maradva a GDPR alkalmazásában és pozitívan ítélik meg azokat a társaságokat, amelyek elkezdenek foglalkozni a kérdéssel. A jogharmonizációs csúszás azt jelenti, hogy aki még nem kezdte meg a felkészülést annak lesz egy kis ideje az átállásra, ami egyébként nem csak a jogszabályoknak való megfelelés miatt fontos, de üzleti érdekük is fűződhet hozzá a vállalkozásoknak.
A GDPR lényege a transzparencia, pontosan lehet tudni, hogy mi történik az adatokkal. Ez azt eredményezi, hogy erősödhet az üzleti bizalom az ügyfelek és a munkavállalók részéről egyaránt a cégek felé. Emellett új üzleti lehetőségeket kínál, új üzleti folyamatok bevezetése előtt nyílik meg a lehetőség, illetve új technológiák megjelenéséhez is hozzájárulhat.
Dr. Amigya Andrea jelezte, hogy sok feladat van, és nagyon fontos, hogy minél több vállalkozásnál kezdjenek el gondolkozni a GDPR-ról, annak hatásáról, és hogy kialakuljanak szakmai párbeszédek. A tudásmegosztás, tapasztalatcsere segíthet abban, hogy mindenki megismerhesse az előtte álló feladatokat.
Vásárlói élmény újratöltve
Mire vágynak a vásárlók, hol lehet megtalálni őket, hogyan vessünk véget a ragadozó marketingnek – többek között ezeket a témákat boncolgatták a Laurel Retail konferencia délelőtti programjának előadói. Kiderült, hogy a norvégoknál is az egyszerű a menő, a boltválasztásnál az ár csak a harmadik szempont, és az, hogy melyik egy tábla csokoládé legfinomabb része.
Igazi nagyágyúnak számít a Symphony RetailAI a kereskedelmi informatikában, a cég világszerte több mint 300 kiskereskedelmi céget, 550 beszállítót és 70 nagykereskedőt szolgál ki, és 25 éve gyűjti a tapasztalatokat ezen a területen. A társaság képviselői, Janusz Moroz, az EMEA térségért felelős channel manager és Michael Krebs vezető üzleti tanácsadó azt mutatták be, hogyan lehet megújítani a kereskedelemben a kategória-menedzsmentet. A társaság megoldása révén a különböző forrásokból származó adatokat egységesen lehet használni, és így olyan információkhoz juthatnak a vállalkozások, amelyek látványosan megkönnyítik a dolgukat. Janusz Moroz a norvég REMA 1000 üzletlánc példáján mutatta be, hogy mit lehet elérni a fejlesztésükkel.
A kereskedelmi hálózat fő célkitűzése az egyszerűsítés volt, és a Symphony RetailAI segítségével ezt el is érték, hiszen a különböző forrásokból összegyűjtött, egységesen kezelt adatokból előállított információk révén első célként sikerült csökkenteni a költségeket. Ez lehetővé tette, hogy az árversenyben az első helyre kerüljenek, ami pedig az értékesítés növelését eredményezte – a több bevétel pedig újabb hatékonyságjavító lépéseket tesz lehetővé, vagyis az egész ciklus indulhat elölről.
Tanulságos előadást tartott Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója arról, hogy milyen szempontok alapján választanak boltok a hazai fogyasztók. Bármennyire is meglepően hangzik, a kutatócég adatai alapján nem az ár a legfontosabb. Az elsődleges szempont a hatékonyság, hogy mindent be tudjanak szerezni, amire szükségük van, ezt követi a kényelem és csak a harmadik helyen jönnek az árak.
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a hazai fogyasztók nem tartoznak a különösebben hűséges vásárlók közé, mindössze 13 százalékukról mondható el, hogy kitart egy bizonyos üzlet mellett. A többség egyébként 8 üzletláncot tud megnevezni, 6 olyan hálózat van, amelyikben vásárolt is és mindössze 3 FMCG láncot látogat rendszeresen.
Érdekes információ lehet a kereskedelmi szektor képviselői számára az is, hogy többnyire a diszkontok válnak rendszeresen látogatott üzletté a kipróbálást követően. Ebben a vonatkozásban a Penny Market a fogyasztók elsődleges választása megelőzve az Aldit.
A hazai fogyasztók 74 százaléka keresi az akciós lehetőségeket, és mindössze 26 százalékuk hűséges annyira, hogy akkor is kitart kedvenc márkája mellett, ha éppen az nincs akcióban. A vásárlók közel harmada pedig még üzletet is vált, ha úgy látja, hogy a másik áruházban olcsóbban jöhet ki.
Igazán izgalmas előadást tartott Sas István címzetes docens a marketinges és a fogyasztó közötti küzdelemről, időnként már-már olyan érzése lehetett a hallgatónak, mintha egy kiélezett bokszmeccs közvetítésére tévedt volna be. A marketinges ragadozók ütik ki a fogyasztót, vagy a reklámkerülés kényszeríti padlóra a marketingszakmát?
Szerencsére nem csak ez a két forgatókönyv lehetséges, hanem elképzelhető egy partneri együttműködés a két csoport között. Ahogyan Sas István fogalmazott, nem csak folyton kérni, rábeszélni kell, hanem adni is valamit cserébe a fogyasztónak, hosszú távú barátságot kell kötni vele, így biztosítható az elköteleződés.
Ezt persze több eszközzel lehet biztosítani, így például érdekes tartalommal, szórakoztatással, hasznos tudás átadásával, élménnyel, egy kedves gesztussal, vagy akár a fogyasztók bevonásával egy bizonyos döntésbe.
A címzetes docens egy igen szemléletes példán keresztül mutatta be, hogy milyen módszerekkel lehet ezt elérni. Elgondolkodtak már azon, hogy egy tábla csokoládénak melyik a legfinomabb része? Természetesen az utolsó szelet, és a Milka éppen erre építve indított egy kampányt. Ezt a bizonyos utolsó szeletet ugyanis kihagyta a csomagolásból, és arra kérte a vásárlókat, hogy egy webes felületen mondják el, hogy kinek adnák, egy rövid üzenet kíséretében, és a cég díszcsomagolásban eljuttatta nekik a csokoládédarabkát. A kampány minden előzetes várakozást felülmúló sikert hozott, százezrek léptek interakcióba az édességgyártóval és természetesen pozitívan hatott a megítélésére is.
Eljött a nagy fejlesztések ideje
Összességében pozitív a gazdasági környezet világszinten is, éppen ezért most jött el az az idő, amikor a kereskedők megalapozhatják a további növekedést. A digitalizáció hatásai, az új technológiák alkalmazási lehetőségei és előremutató önkiszolgáló kassza megoldás is bemutatkozott a Laurer Retail konferencia délelőtti programjának végén.
Tavaly 3,7 százalékkal bővült a globális GDP, idén és jövőre pedig egyaránt 3,9 százalékos további növekedés várható – mutatott rá előadásában Szalókyné Tóth Judit, üzleti tanácsadó hozzátéve, hogy éppen ezért most kell invesztálni a jövőbe, a rendelkezésre álló összegeket vissza kell forgatni a fejlesztésekre a hosszú távú sikeresség érdekében.
A szakember idézte a Kroger nevű hálózat vezérigazgatója, Rodney McMullen gondolatait is, aki szerint „ami eljuttatott oda, ahol most vagyunk, az nem lesz elég, hogy tovább vigyen minket a céljaink felé”. Hogy mire lesz szükség? Nos, egyszerűség, gyorsaság, személyre szabottság kell a változó vásárlói igények kiszolgálására, és mindehhez a kulcsot a rendelkezése álló adatok megfelelő felhasználása jelentheti.
Rendkívül dinamikus és gondolatébresztő előadást tartott Kozák Ákos, a GFK Hungária Kft. ügyvezetője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kell feltétlenül méregdrága megoldásokban gondolkodni, ha a digitalizációról van szó, inkább hatékonyan kell felhasználni a rendelkezésre álló eszközöket.
A kutatócég vezetője a kereskedelem jövőjét meghatározó technológiák között említette a pénztáros nélküli üzleteket, az arcfelismerést, a robotikát, illetve a virtuális és kiterjesztett valóságot (VR és AR). Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy nem kell ahhoz százmilliós beruházás, hogy egy napszemüveg felpróbálásakor például megnézhesse a potenciális vásárló, hogyan is nézne ki benne a tengerparton. A gond az, hogy nem élnek a kereskedők a kínálkozó lehetőségekkel.
Kozák Ákos szerint egyébként az igazi diszrupció nem technológia-vezérelt lesz, hanem a koncepciók egész ökoszisztémája forgatja majd fel igazából a kereskedelmet. A szakember rámutatott arra is, hogy a digitális kereskedelem felé nyitás kulcstényezője, hogy legyen adata a kereskedőnek, egy szemléletes példát hozva úgy fogalmazott, hogy akinek nincs olaja, ne nyisson benzinkutat, akinek pedig nincs adata, az ne ringassa magát abba a tévhitbe, hogy sikeres lehet az online értékesítésben.
Valu Róbert, a Google Magyarország digitaális tanácsadója pedig rögtön azt is elárulta, hogy honnan juthatnak adatokhoz a kereskedők. Az okostelefon használati szokások elemzéséből kiderül, hogy egy átlagos felhasználó naponta 150-szer nyúl a készülékéhez és elképesztő mennyiségű tartalmat generál, és természetesen rengeteg interakciót is végez, és ezt akár a kereskedőkkel is teheti. Ehhez persze az kell, hogy adottak legyenek a feltételek, ahogyan a Google munkatársa három szóban összefoglalta – jelenlét, hasznosság és gyorsaság kell a cégek oldaláról.
A jelenlét ebben az esetben azt jelenti, hogy mobileszközről is jól használható oldal, vagy applikáció segítse az interakciót. A hasznosság esetében arra kell gondolni, hogy a ragadozó marketingtől eltérően informatív és szórakoztató tartalmakat juttassanak el a fogyasztókhoz.
Ha már a mobileszközökre terelődött a figyelem, akkor Bessenyei István, a Laurel tulajdonosa kihasználta az alkalmat, hogy részletesen is bemutassa a cég eBlokk alkalmazását, amit telefonra letöltve lehet használni. Az elektronikus blokknál a fogyasztónak nem kell figyelnie arra, hogy eltegye a papír alapú blokkot, bármikor készíthet részletes elemzést a költéseiről, reklamáció esetében könnyen előkereshető, ha igényli információkat kaphat az alkalmazáson keresztül az akciókról is, maximális az adatbiztonság, és egyáltalán nem mellékes szempont az sem, hogy a papír kiküszöbölésével a környezetet is védi.
A kereskedők jobban megérhetik a vásárlóikat, adatokat gyűjthetnek, az eBlokk információi alapján akár a marketinget is hatékonyabbá tehetik. Emellett csökkenti a költségeket az új megoldás és az imázsépítésben is hasznos lehet.
A Laurel által fejlesztett eBlokk alkalmazást bármilyen intelligens kasszarendszerrel lehet integrálni. A megoldás már elérhető a cégnél.
Social rulez – mindent visz a közösségi média
A mobile first, vagyis a mobil az első korszaknak már vége, és eljött a social first, azaz a közösségi média uralma – ezzel a megállapítással kezdte előadását Berényi Konrád, az Onlinemarketing.hu Kft. tanácsadója. A szakember részletesen beszélt arról is, hogyan érdemes kezelni a panaszokat egy ilyen környezetben.
Világszerte csaknem 2,2 milliárd, itthon pedig közel hatmillió felhasználója van a Facebooknak és a hazai facebookozók 83 százaléka mobiljáról is használja a közösségi oldalt – mondta el Berényi Konrád. Ez utóbbi információ azért különösen fontos, mert ez azzal jár, hogy ha valaki panaszkodni szeretne az oldalon, akkor bizony nagyon gyorsan megteheti ezt, szinte már az üzletben, amikor a vélt vagy valós sérelem éri.
Egy Facebook felhasználó átlagosan 155 ismerőssel bír, azonban a medián ennek nagyjából a háromszorosa. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű bejegyzéssel is száz-kétszáz embert tudnak elérni, és akkor nem beszéltünk még a megosztásokról és a csoportokról. Berényi Konrád példaként említette a Pesten Hallottam csoportot a maga 407 ezer tagjával, aki benne van, és ott posztol ki egy panaszt, azonnal tízezrekhez juttathat el olyan üzenetet, ami igencsak negatívan érinthet bármilyen céget.
Mivel a közösségi médiában villámgyorsan végigfuthat egy negatív hír a vállalatról – a felmérések szerint a negatív információk hétszer olyan gyorsan terjednek, mint a pozitívak -, nagyon nem mindegy, hogyan kezeli egy cég a panaszokat. A szakember szerint fontos, hogy a vállalkozások gondolják végig a stratégiát, hogyan akarják menedzselni a közösségi médiában a panaszokat. Ezzel kapcsolatban Berényi Konrád több alapelvet is megemlített: a megelőzés elvét, az észlelés elvét, a felkészültség elvét, a kompetencia és végül a kompenzáció elvét.
Berényi Konrád hangsúlyozta a saját céges felület jelentőségét, hiszen azon sokkal nagyobb a vállalatok szabadsága jobban tudnak reagálni, ha kell törölhetnek tartalmakat. A felhasználók által létrehozott tartalmaknál már nincs meg ez a szabadság.
A tanácsadó szerint folyamatosan figyelni kell a saját nem saját felületeket egyaránt, amire vannak specializálódott szolgáltatók, mint például a magyar Neticle, vagy a Sentione csapata. Fontos, hogy a panasszal kapcsolatban mindig reagáljon a cég a saját közösségi médiás oldalán is, illetve a reakció után is kövesse az eredményeket, fejleményeket.
Hadat üzennek a sorban állásnak
Kevés bosszantóbb dolog van, mint egy hosszú nap után bevásárlás során azzal szembesülni, hogy hosszú sorok kígyóznak a kasszák előtt. Ha egy csapásra nem is, de idővel változhat a helyzet, többek között a Laurel Retail konferencián bemutatott fejlesztéseknek köszönhetően.
A Laurel mindig is azon dolgozott, hogy segítse a kereskedelmet, elsőként hoztak be például olyan intelligens kioszk rendszert, ami az eladótérben segíteni tudta a vásárlót – mondta el Bessenyei István, a cég tulajdonosa. A társaság a mostani eseményen ismét élenjáró megoldást mutatott be, az első, magyar fejlesztésű önkiszolgáló kasszarendszert. Ilyen rendszerek már évek óta működnek itthon is, azonban nagyon drágák, ezért csak a legnagyobb, legtőkeerősebb hálózatok engedhették meg maguknak a bevezetését. „Míg korábban egy pénztáros fizetéséhez képest 80-100-szoros árat kellett fizetni egy ilyen berendezésért, addig a mi fejlesztésünk esetében a kereskedők költsége már egy kasszás éves bérköltségét sem éri el. Emellett alacsonyak a bevezetési és hardver költségek, ami gyors üzleti megtérülést jelent” - mondta el Bessenyei István.
Bár megfizethető és gazdaságos, a Laurel kasszarendszere minden elemében a csúcsminőséget képviseli a cég tulajdonosa szerint. A világ leggyorsabb szkennere található benne, de a szoftvert és a rendszert is úgy alakították ki, hogy teljesen megfeleljenek napjaink elvárásainak.
A megoldás a kisebb forgalmú boltok számára is kifizetődő lehet, ahogyan Bessenyei István fogalmazott, 1 pénztárhely üzemeltetési költségeinek a kétharmadát is meg lehet spórolni. A kereskedők az új megoldás bevezetésével csökkenthetik az üzemeltetési költségeiket, emellett pedig növelhetik üzletük áteresztő képességét és javul a vásárlói elégedettség is. Az új önkiszolgáló kasszarendszer engedélyeztetési folyamata várhatóan júliusban zárul le, a rendelésfelvétel azonban már májusban indul, és augusztusban a telepítést is megkezdhetik a cég szakemberei.
Más módon harcolhatnak a hosszú sorok ellen az Ultinous Retail fejlesztését választó kereskedők. A cég szolgáltatás teljesítési vezetője, Arató Eszter a Deep Learning technológiára épülő megoldásukat mutatta be a Laurel Retail konferencián. A mesterséges intelligencia egyik ága azt a tanulási módot imitálja, ahogy emberek is megtanulnak új dolgokat, vagyis egyre több mintával próbáljuk azonosítani a világban érzékelt dolgokat. A cég megoldása az arc, pontosabban a fej felismerésére képes.
Arató Eszter azt is elárulta, hogy mindez hogyan váltható pénzre a kiskereskedelembe.
Előadásában számos alkalmazási területet felsorolt, ahol a kamerák által rögzített képek elemzése hasznosítható.
Így például azonosíthatók azok az útvonalak, amiket a vásárlók bejárnak az üzletben, demográfiai elemzések készíthetők, pontosan felmérhető, hogy mikor, mekkora a forgalom, lehetőség van vevőszámlálásra, illetve az egyik legkeresettebb szolgáltatás a beosztástervezés.
Ha már elegendő mennyiségű adat áll rendelkezésre, akkor az Ultinous Retail rendszere segítséget adhat például a pénztárosok beosztásának elkészítésekor.
A rendszer igen hatékony eszköz lehet a túl hosszú sorok elkerülésére is, mivel az üzletben tartózkodók száma, tevékenysége alapján képes előre jelezni, ha fennáll a sorok kialakulásának veszélye, így az üzlet dolgozói még időben beavatkozhatnak, új kassza megnyitásával.
Horváth Szabolcs, az Auchan Magyarország Kft. digitalizációs projektvezetője előadásában arról beszélt, hogy az üzletlánc hogyan próbál megfelelni az új kihívásoknak.
Az omnichannel megközelítés korszakát éljük, vagyis egy márkának minden csatornán elérhetőnek kell lenni a fogyasztó számára és mindenhol egységes képet kell képviselnie. Horváth Szabolcs elismerte, hogy az Auchan még nem tart itt, de nagyon dolgoznak azon, hogy ez megvalósuljon.
Az üzletlánc terveiről szólva elmondta, hogy folytatják az új formátumú áruházak nyitását – Szekszárdon szupermarketet, Újhegyen superstore-t nyitottak -, idén mindkettőből lesz egy-egy új. További bővítik az online kereskedelmet, mind a kínálatot, mind a kiszállítást tekintve, idén már országos lefedettség kiépítése a cél. A mobilalkalmazás létrehozása is elindítása a fontos feladatok között szerepel. A már meglévő hipermarketekben is számos újítást terveznek a vásárlói élmény növelése érdekében, így például gyorsítanák a vásárlási folyamatot, amire jó eszköz a kassza automatizálása.
Így tartsd meg munkavállalódat
A legfontosabb feladatok között szerepel a hazai vállalkozásoknál a munkaerőkérdés kezelése, és mint kiderült, nincs ez másként a Laurel Retail konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek cégeinél sem. A beszélgetés során kiderült az is, hogy milyen értékeket keresnek a munkavállalók és mivel lehet leginkább biztosítani az elköteleződésüket a vállalat iránt.
A beszélgetést moderáló Ács Dóra, az Élelmiszer Szaklap főszerkesztője munkaerőhelyzet kezelésével kapcsolatos kérdésére Laczkó Balázs, a Netmarketing Online Reklámügynökség Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az ő esetükben nem is a mennyiséggel, hanem inkább a minőséggel van a probléma. Az online marketinggel és az ügyfelek igényeit kiszolgálva már munkáltatói márkaépítéssel is foglalkozó vállalkozás a közelmúltban hirdetett meg egy állást, amire 18-an jelentkeztek, azonban végül kiderült, hogy egyik pályázó sem bír az elvárt szaktudással.
Bessenyei István, a Laurel tulajdonosa jelezte, hogy a cégnél is a 3 legfontosabb feladat között szerepel a munkaerőkérdés kezelése. Hozzátette, hogy az ő esetükben külön problémát jelent Nyugat-Európa elszívó hatása az informatikai szakemberek körében, aminek kivédéséhez magasabb béreket kell fizetni.
Herczeg Lilla, a Decathlon Hungary - Tízpróba Magyarország Kft. vállalati kommunikációs vezetője szerint is a Top3 kiemelt feladat között szerepel a munkaerőkérdés a cégnél, azonban mint kifejtette, kereskedelmi szempontból szerencsés helyzetben vannak, hiszen azzal foglalkozhatnak a munkatársaik, amit szeretnek, többségük ugyanis aktívan sportol. A Decathlon jó megtartó erővel rendelkezik, a szakember közlése szerint, akik nem lépnek ki egy éven belül, azok hosszútávon maradnak.
A legfontosabb feladat a munkaerőkérdés a Praktiker Kft.-nél Márton Katalin, a cég HR vezetője szerint, aki arról számolt be, hogy esetükben 3-6 hónap az az idő, ami alatt eldől, hogy valaki távozik, vagy hosszú távon marad a cégnél. Jelezte azt is, hogy egyre kevesebb embert találnak, aki kereskedelmi végzettséggel, vagy gyakorlattal rendelkezik, és bár tovább bővítették a palettát, olyan munkavállalóból sem találnak sokat, akik építőipari tapasztalattal bírnak.
Igen különleges helyzetben van a V-Bringa Fábián Zoltán vezető tanácsadó elmondása szerint, hiszen az alapítványi modellből induló, elektromos rásegítésű kerékpárflottát működtető cégnek nem is igazán kell toboroznia, maguktól jönnek hozzájuk a szakemberek. Fábián Zoltán úgy fogalmazott, ha van egy jó sztori, akkor jönnek az emberek.
Hatalmas fejlődésen ment át a Randstad Hungary Kft. az elmúlt időszakban, a két évvel ezelőtti 60-ról 400-ra nőtt a hazai alkalmazottaik száma – mondta el Baja Sándor, a cég ügyvezetője. A szakember hozzátette, hogy 29 kiskereskedelmi vállalat munkáltatói márkaépítésére van rálátásuk és azt tapasztalják, hogy közülük nagyon kevés foglalkozik ezzel a kérdéssel. Baja Sándor beszélt a Randstad legvonzóbb munkáltató felméréséről is, többek között megemlítve, hogy a fizetés szerepe újra nőni kezdett a munkavállalók szemében, ezt követi a munkahelyi környezet, valamint a cég pénzügyi stabilitása a döntési szempontok sorában.
Baja Sándor arra a kérdésre, hogy mitől lesz igazán vonzó egy munkaadó azt felelte, hogy fontos az elismerés, hogy kapjon egy jó szót a munkatárs. De a fejlődés, illetve a munka és a magánélet egyensúlya is lényeges. Bessenyei István az izgalmas kihívásokat, a stabilitást és a piacvezető szerepet emelte ki, míg Laczkó Balázs a szakmai fejlődés lehetőségének, illetve a példaképek fontosságát hangsúlyozta.
Herczeg Lilla szerint a szakmai fejlődés és a karrier lehetőségének biztosítása cégen belül nagy mértékben segíti az elköteleződés megteremtését a munkavállalók részéről, ahogyan az is, ha bevonják őket a döntésekbe.
A döntésekbe való bevonást fontosnak tartja Fábián Zoltán is, aki hozzátette, hogy például a digitális transzformációt nem lehet megvalósítani úgy, ha a munkatársak nem érzik magukénak az új eszközöket, mert akkor nem fogják használni. A V-Bringa tanácsadója kiemelte még az egészség- és környezettudatosság jelentőségét is.
Márton Katalin szerint az élmény a leginkább motiváló tényező, második helyen pedig az interaktivitást említette a Praktiker HR-vezetője.
FORRÁS: LINK