Nem kíméli Magyarországot a koronavírus-válság: ott is nagyot üt, ahol nem gondolnánk

A koronavírus válság a korábbi válságokhoz képest teljesen egyedi, hiszen a gazdaságot mesterségesen kellett leállítani, a válság alapvetően jó állapotban érte a világgazdaságot és a vállalatokat. A magyar gazdaságnak szintén jók voltak a kilátásai, amikor beütött a krízis, ennek ellenére mi sem ússzuk meg a mély recessziót - sőt, néhány elemző szerint nálunk a magas külföldi kitettség miatt még nagyobb is lehet a visszaesés, mint a többi régiós országban. A relatíve visszafogott kormányzati támogatások miatt pedig hosszabb távon is éreztetheti majd a hatását azokkal az országokkal szemben, ahol a kormány az államadósságot és a költségvetési deficitet elengedve öntötte a pénzt a gazdaságba, hogy megmentse az egyes ágazati szereplőket.

Az is a koronavírus egyik sajátossága, hogy míg egyes ágazatok esetén a termelés a korlátozások miatt gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra 0-re zuhant, addig más ágazatokban fokozott kereslet mutatkozott. Ezért lehetséges az, hogy a különböző becslések az ország gazdasági teljesítményére különösen nagy szórást mutatnak.

Cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogy melyik gazdasági ágazat hogyan reagált a koronavírusra, milyen visszaesést (vagy épp növekedést) tapasztal a járvány idején. Mivel a teljesítményt pontosan mutató „hard adatok” egyelőre nem állnak rendelkezésre, így elsősorban iparági forrásokra támaszkodtunk, hogy a szereplők szemével tudjuk minél pontosabban láttatni a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását. Ahol már rendelkezésre állnak pontosabb adatok, ott természetesen minden esetben feltüntetjük azt. Ebben a cikkben a kereskedelmet vizsgáljuk meg.

Ágazatonként eltérő a teljesítmény

Cikksorozatunkhoz számtalan ágazati szereplőt kerestünk meg, akik megerősítették azt az ismeretünket, hogy a jelenlegi válság egyáltalán nem hasonlítható a korábbiakhoz. A válaszadók hangulata nagyon eltérő volt: egyeseket egyáltalán nem érintett a járvány, másokat gyakorlatilag egyik percről a másikra sodort kilátástalan helyzetbe. Sokan közülük annak adtak hangot, hogy a kormányzati támogatásokat vagy nem tudják igénybe venni, vagy nem elegendőek – itt fontos kiemelni, hogy a kérdéseinket a szereplőknek a rövidített munkaidő támogatásának kormányzati módosítása előtt küldtük el.

A Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Unió statisztikai hivatala nagyjából azonos kategóriákba sorolja a nemzetgazdasági ágazatokat, pár apró eltérés látható a TEÁOR és az Eurostat besorolása szerint (a táblázatban narancssárgával jelöljük jelen cikkben vizsgált ágazatot):

Önmagában a fenti besorolás még nem árul el sokat, az alábbi ábra sokkal szemléletesebb – ez az egyes ágazatok GDP-arányos súlyt mutatja be (az Eurostat adataiban több ágazatot összevonva mutatnak be). Itt is narancsszínnel jelöltük a cikkben bemutatott ágazatokat.

Fontos tudni, hogy a fenti ágazatokon belül több alágazat is van – ezeket az adott cikkben mindig külön jelöljük. A mai írásunkban a kereskedelemmel foglalkozunk. Az előbbi három nagyobb alágból tevődik össze, amelyre vizsgálódásunk kiterjedt:

• kiskereskedelem,
• nagykereskedelem,
• gépjármű-kereskedelem.

Azt gondolhatjuk, hogy a kereskedelem nagyon jól járt, de ez csak rövid távon igaz

Amikor már egyértelmű volt, hogy a járvány Magyarországon is megjelenik, és az ellene hozott intézkedések bevezetése elkerülhetetlen lesz, akkor egyfajta pánikvásárlás indult meg a lakosság körében. Ennek első hulláma február végén zajlott le, amit láttunk is a hivatalos kiskereskedelmi adatforgalom februári megugrásából.

Elsőre arra következtethetnénk, hogy a vásárlási rohamok miatt a kis- és nagykereskedelem (mivel a kettő szorosan együtt mozog) még összességében növelte is a forgalmát és a bevételeit is eddig a válság alatt, de ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, akkor ez már nem feltétlenül van így - főleg hosszú távon. Egyrészt a vásárlási rohamok hullámszerűen zajlottak: két-három kiugró alkalom után a kereslet visszaesett, ráadásul a kereskedelmi termékadóval sújtott vállalatok már nem feltétlenül jönnek ki jövedelmezően a válságból.

Logikusan belegondolva arra következtethetnénk, hogy még a válság alatt sem vágjuk meg a mindennapi élethez szükséges fogyasztásainkat, az élelmiszereken pedig biztosan nem spórolunk. Ez részben valóban így is van, de csak rövid távon igaz: a munkanélküliség növekedésével a létszükségletek piacán is szükségszerűen kevesebbet költ majd a lakosság,

ARRÓL PEDIG NEM SZABAD ELFELEDKEZNI, HOGY A KIS- ÉS NAGYKERESKEDELMI ALÁGAZAT MESSZE NEM CSAK ÉLELMISZERKERESKEDELEMBŐL ÁLL, HANEM SZÁMTALAN OLYAN TERMÉK FORGALMA IS IDE SOROLHATÓ, AMELYEKRE A VÁLSÁG ALATT BIZTOSAN NEM KÖLTÜNK.

Az első benyomásunknak tehát nem feltétlenül kell hallgatni. A kereskedelem helyzete a koronavírus alatt tehát nem feltétlenül olyan rózsás, mint azt a február végi kiugró adatok mutatják, főleg hosszú távon nem, amikor a vásárlási hullám már nem dob nagyot a forgalmon. A helyzet pontos feltáráshoz a fent felvetett kérdésre kerestük a választ megkérdezetteinktől.

Az iparági források szerint a kereskedelem jó esetben is csak stagnálni fog, ha elhúzódik a válság

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése óta volt három nagyobb felvásárlási hullám, de ezeken már a kiskereskedelem túl van, sőt, a húsvéti bevásárláskor a szokásos húsvéti termékek iránti kereslet még némileg vissza is esett. Jelenleg az élelmiszerek iránti kereslet összességében egy átlagosnak mondható hónap szintjén van, azaz a vásárlók csak a legszükségesebb termékeket veszik. Amit a főtitkár kiemelt, az a webáruházak megemelkedett forgalma: egyre többen rendelnek élelmiszert az interneten, így ezeken a szolgáltatókon nagy a nyomás.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerek mellett fontos az iparcikkekről is beszélni, hiszen ezeknél a termékeknél a boltzárak következtében jelentősen visszaesett a forgalom. Márciusban 200-250 milliárd forintos forgalomkiesés volt tapasztalható, úgy, hogy egyébként az otthoni munkavégzés tömegessé válásával egyszeri hatásként jelentkezett egy elektronikai eszközöket érintő felvásárlási hajlandóság.

Az iparcikkeket illetően is nőni fog a webes kereskedelem részaránya, a járvány kezdetéig nagyjából 25% volt az iparcikkeknél a webes vásárlások aránya, ez érthető módon az elmúlt napokban, de éves szinten még ezzel együtt is elmaradhat az ipacikkek iránti kereslet a tavalyi évhez képest. Ezzel kapcsolatban Vámos György kiemeli, hogy a vásárlói szokásokra hosszú távon is hatással lehet a járvány, a súly eltolódhat az online kereskedelem felé.

Az OKSZ főtitkára egyben elmondta, hogy a kormány által módosított rövidített munkaidő támogatása mellett javasolják bevezetni a bértámogatást azokra a vállalatokra is, akik a korlátozások miatt nem tudnak kinyitni, így teljes bevételkiesést szenvednek el. A kormány új bértámogatási programjáról itt írtunk bővebben:

Hasonló adatokról számolt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is, aki a Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy 2020. március 15. és április 15. között az élelmiszer és napi fogyasztási cikk volumenindexe 95% körül, míg a ruházati és vegyesiparcikk termékek 60% körül volt az iparági szereplőknél az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Fontosnak tartotta hozzátenni, hogy az élelmiszerek esetében a bázisévhez viszonyított volumencsökkenés hátterében főként az állt, hogy a húsvét 2019-ben az április 16-i hétvégére esett, és a 2020. március 15. - április 15. időszak előtt lezajlott a nagy felvásárlási láz, amelyet a koronavírus okozott.

A fenti válaszokból tehát arra következtethetünk, hogy az élelmiszer kereskedelem és a napi fogyasztási cikkek iránti kereslet várható stagnálása és az iparcikkek terén történő visszaesése mellett a kereskedelmi ágazat összességében visszaesést mutathat a tavalyi évhez képest, ha a válság hosszú távon elhúzódik. A márciusi hónap még minden bizonnyal jó lesz a két vásárlási hullámot látva, és a hatás akár áprilisra is átgyűrűzhet - a fő kérdés az, hogy a hosszú távú nyilvánvaló visszaesés milyen időtávon ellensúlyozza majd a rövid távú növekedést a kiskereskedelemben.

A gépjármű-kereskedelem teljesen földbeállt

A kis- és nagykereskedelem jobbára együtt mozog, ez azonban már nem mondható el az autókereskedésekről, amelyek a kereskedelmi ágazaton belül egy különálló alágat képviselnek. Ez könnyen megérthető, hiszen míg az iparcikkekre, létszükségletekre a válság és a lezárások ideje alatt is kell költenünk, addig az autóvásárlásokat sokan ilyenkor elhalasztják. Nem is tehetnek mást, hiszen az autószalonok zárva tartanak ebben az időszakban. Itt viszont figyelembe kell venni, hogy az elhalasztott autóvásárlásokat a válság elmúltával a lakosság részben bepótolhatja - a válság alatt kieső bevétel természetesen ettől még nehézséget okoz a kereskedőknek.

A Portfolio-nak küldött válaszában Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke elmondta, hogy a gépjármű-kereskedelemben masszív visszaesés tapasztalható. Az áprilisi forgalom 30% lehet majd az előző évinek, a májusi pedig mindössze az előző év azonos időszakának 15-20%-os teljesítményét érheti majd el. Ennek oka leginkább az az elnök szerint, hogy a márkakereskedések zárva tartanak, amit egyébként indokolatlannak tart, hiszen ezekben az egységekben egyébként sem jellemző a túlzsúfoltság, a vásárlók elkülönítését könnyen meg tudnák oldani.

Az értékesítés egy része webes felületeken zajlik, ez azonban elhanyagolható, hiszen az autóvásárlás jellemzően emocionális, ezért személyesen történik. Elmondta, hogy március 17. óta gyakorlatilag nullára csökkent az új autók értékesítése. Csak azért nem beszélhetünk teljesen kieső forgalomról az egész iparágon belül, mert az előző hónapok megrendeléseiből most folyik be a bevétel, valamint a szerviz-üzletág, amely a teljes gépjármű-kereskedelmi ágazaton belül 15-20%-ot tesz ki, a szokásos volumenének 60%-án még mindig működik.

Az elnök elmondta, hogy a kormányzati intézkedések nagyon fontosak, a bértámogatási rendszert ugyanakkor nem vehetik igénybe azok, akiknek a bevétele teljesen elapadt –a legtöbb gépjármű-kereskedő ide sorolható. Kiemelte, hogy az újonnan bevezetett kereskedelmi adó a gépjármű-kereskedőket is terheli, így a bevételkiesés mellett ez még plusz kiadást jelent, miközben még a 2011-ben bevezetett válságadó is érvényben van. Mindezek mellett Gablini felhívta a figyelmet, hogy a gépjármű-kereskedelem az idei évben már eddig is visszaesést mutatott a tavalyi évhez képest, amit leginkább a magasabb környezetvédelmi kvóták következtében bekövetkező drágulás okozott.

Megkérdeztük a Duna Autót is, akik válaszukban szintén úgy fogalmaztak, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági változások egyik legnagyobb vesztese az autóipar. A két első hónap miatt az első negyedéves statisztikák még nem mutatnak komoly visszaesést: 2020. január-márciusban összesen 32 670 darab új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 2019 azonos időszakához képest 4,9%-os (-1 669 darab) csökkenést jelent. Az előrejelzések viszont már sokkal borúlátóbbak: míg személygépkocsi esetén 59%-os, addig kishaszon-gépjárműveknél is 51%-os kereslet-visszaesést becsülnek a szakemberek.

Markó Zoltán, a Duna Autó kereskedelmi és marketingigazgatója elárulta, hogy vállalatuk eladási adatai alapján a valóság is a prognosztizált 50%-os visszaesést mutatja április közepén. Azt tapasztalták, hogy a magánvásárlók szinte eltűntek, a cégek pedig kivárnak a vásárlással. Egyébként ami a vállalatot illeti, válaszuk szerint ők nem aggódnak, a speciálisan a helyzetre szabott értékesítési csomagukban rugalmasan alkalmazkodtak a helyzethez, például kontaktusmentes autóvásárlást, valamint fertőtlenítéssel egybekötött hozom-viszem szervizszolgáltatást tettek elérhetővé.

A megváltozott környezet tehát alternatív megoldásokra készteti az egyes ágazatok szereplőit, és kreatív marketingmegoldásokkal próbálják mérsékelni a visszaesést.

Általános jelenségről van szó

Mint azt fent leírtuk, a koronavírus okozta válság nem országspecifikus. A leállítás azokat a gazdaságokat is megviseli, amelyek egyébként jól teljesítenek. A koronavírus okozta válság univerzális jellegét az is bizonyítja, hogy az ágazati szereplők fenti válaszai nagyjából hasonló tendenciát mutatnak, mint amit a kínai adatokon láthatunk. Kínában a kereskedelem 20%-os esést produkált februárban, a gépjárműeladások pedig 79%-kal estek vissza – ez szinte pontosan akkora visszaesés, amekkoráról a fenti válaszadók közül a GÉMOSZ elnöke beszámolt.

Ne lepődjünk meg az adatok hasonlóságán, hiszen a válság biológiai eredetű: míg a gazdaságok eltérő szerkezetűek, a vírus az egyes országok állampolgárai között nem tesz különbséget, így a járványügyi válaszok is hasonlóak, és szinte egyformán érintik a különböző ágazatokat. Ezért mutatnak hasonlóságot az egyes ágazati adatok különböző országokban.

A járványügyi intézkedésekkel szemben viszont a gazdasági intézkedések már eltérőek. A kormányzat szerepe ebben a helyzetben kiemelt, hiszen amennyiben a (jobb esetben) pár hónapos leállás alatt a válságkezelési programokkal meg tudják akadályozni a tömeges leépítéseket és vállalati csődöket, akkor a gazdaság sokkal hamarabb áll helyre. Ha nem, akkor a kilábalás is sokkal lassabb lehet, és a gazdaság hosszú távú fejlődési pályáján is ronthat a potenciális GDP visszaesésével.

Címlapkép: Getty Images