Újabb intézkedéseket tervez a kormány a kiskereskedelemben

Indokoltnak tartja a kormány, hogy újabb piaci intézkedésekkel tovább csökkentse a hazai vállalkozások versenyhátrányát a kiskereskedelemben. A közeljövőben napirendre kerülhetnek olyan ágazati előírások, amelyek megoldják egyebek mellett a munkaerő elvándorlása vagy a szakemberhiány miatti problémákat is a nagyáruházakban – jelentette ki a Magyar Időknek a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szatmáry Kristóf közölte: amennyiben szükséges, az állam több területen beavatkozik a piaci folyamatokba a fogyasztók kényelme, a munkavállalók érdekei és a kiskereskedelem, illetve a nemzetgazdaság további fejlődése érdekében.

MARADT PÉNZ A TESCÓNÁL

– A nagy láncok közül akadt, amelyik éveken át talicskázta ki az országból az adózatlan bevételeket, miközben alig fizetett társasági nyereségadót a kimutatott veszteségek miatt. Hosszú évek alatt felhalmozott, több tíz milliárdos nagyságrendű mínuszok után a múlt évben az összes jelentős forgalmú piaci szereplő nyereséges működésről számolt be. Ez a korábbi adóelkerülés elismerése – fogalmazott a miniszteri biztos. Annak kapcsán mondta ezt, hogy a hét elején az áruházláncok közül utolsóként megjelent a legnagyobb piaci szereplő, a 208 áruházat jegyző Tesco-Globál Áruházak Zrt. tavalyi üzleti évéről szóló jelentés. Eszerint az előző évben a magyarországi leányvállalat adózás utáni eredménye 13,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 68 milliárd forintos, illetve az azt megelőző év 43 milliárdos vesztesége után.

Lapunk korábban megírta: a Tesco mellett valamennyi nagy üzletlánc növelte forgalmát a kötelező vasárnapi munkavégzés tilalmának évében. Szatmáry Kristóf szavai szerint az, hogy a bezárás miatti fenyegetettség hatására a láncok idén pozitív eredményeket jelentettek, igazolja, hogy van értelmük a piacbefolyásoló állami lépéseknek.

BRÜSSZELNEK EZ SEM TETSZIK

Emellett van értelme felvenni a harcot Brüsszellel is, ahol szinte valamennyi kereskedelmi rendelkezés miatt kötelezettségszegési eljárások indultak a magyar kormány ellen. Emlékezetes, hogy a kétévnyi veszteség miatti piaci tiltás ellen tavaly az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a multinacionális kereskedelmi vállalatokat képviselő EuroCommerce. Az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek írott levelükben azt állították: a magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják hazánkat és feladják itteni beruházásaikat. Szerintük az Orbán-kormány középtávú stratégiai célja a külföldi befektetők kiszorítása. Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belső piaci főigazgató azt válaszolta: folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmet, ezt követően indult kötelezettségszegési eljárás a törvény miatt.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az eljárás jelenleg a levelezés szakaszában tart. Brüsszel azzal érvel, hogy a jogszabály korlátozza a vállalkozások letelepedési szabadságát, hol­ott a kormány kezdettől arra számított, hogy időben nyereségbe fordulnak a mérlegek. – Az eljárást lefolytatják, azonban már így is célt ért a rendelkezés. Elképzelhető, hogy módosítani kell a jogszabályon, de abból nem engedünk, hogy valamilyen korlátozással fennmarad a tisztességes közteherviselésről szóló elvárás – szögezte le a kancellária kereskedelempolitikai felelőse. Megjegyezte: nem lehet mindent ráhagyni a piacra, ezért az eredmények arra ösztökélik a kormányt, hogy olyan új intézkedéseket hozzon az ágazatban, amelyek a már megkezdett irányba mutatnak.

A FELVIRÁGZÁS ÉVÉNEK TEKINTHETŐ A TAVALYI

A szigorítás leginkább a tavaly már áruházbezárásokra kényszerülő Tesco áruházláncot érintette érzékenyen. A hálózat évek óta 600 milliárd forint körüli árbevételt produkál, viszont 2013 óta több tíz milliárdos volt a vesztesége. A beszámolókból kiderül, hogy a multicég adóalapjának csökkentését nagyban segítette a svájci fióktelephez „tehermentesítés” címén kiutalt csaknem 150 milliárd forintos tétel három évvel ezelőtt. Az adatok azt is mutatják, hogy a Tescónál 2009 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forint pénzügyi eredmény mentesült a társasági adó fizetése alól úgy, hogy a 19 százalékos kulcs helyett a tényleges társaságiadó-fizetés kulcsa átlagosan 8,2 százalék volt ebben az időszakban.

A többi nagy forgalmú áruházlánc közül a Spar, az Auchan, az Aldi és a Metro is folyamatosan veszteséges működést könyvelt el az elmúlt években, csak a Lidl és a Penny Market mutatott korábban is nyereséget. A nyilvános mérlegek szerint a Spar 2008 óta tavaly vált először rentábilissá, akárcsak az Auchan, az Aldi és a Metro üzletlánc is.

FORRÁS: http://magyaridok.hu/gazdasag/ujabb-intezkedeseket-tervez-kormany-kiskereskedelemben-889330/