Vita az üveghulladék kötelező begyűjtéséről

A kicsik szerint vissza kell vonni javaslatot.

Levélben fordult a hazai vállalkozásokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) a multinacionális élelmiszerláncok delegáltjai által irányított Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ), hogy az ágazat képviseleté­ben ne tegyenek közzé olyan állásfoglalást, amely a valóságban csak a nagy láncok szempont­jait tartja szem előtt – tudta meg lapunk. A Magyar Időknek a hazai cégeket képvi­selő szövetség főtitkára kifejtette: a hulladék­törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítás napokban megjelent tervezete kapcsán szólították meg a szövetséget.

A rendelet előírná, hogy januártól a legalább 300 négyzetméter alapterületű üzlettel rendelkező kereskedők a forgalmazás helyén kötelesek átvenni a fogyasztóktól az üveghulladékot és azt elkülönítve gyűjteni. Az elképzelés kizárólag a nem betétdíjas üvegekre, az úgynevezett üveghulladékra vonatkozik, vagyis olyan csomagoló­anya­gokra, amelyekben különféle italokat – jellemzően külföldi szeszes italokat –, befőttet, lekvárt és más tartós élelmiszert forgalmaznak.

– Ma már minimális azoknak az üvegeknek az aránya, amelyek pénzért vissza­válthatók, főként a sörösüvegek ilyenek, illetve néhány boros- és szörpös­üveg, de számuk elenyésző a teljes kínálathoz képest. A betét­díjas rendszer a jövőben is megmarad, a gyártóknak azonban sokkal kényelmesebb megoldássá vált, hogy eldobható göngyölegbe csomagolják termékei­ket.

A fogyasztók kényelmi szempontból is kedvelik a fémdobozos italokat, az egyutas, nem visszavált­ható üvegeket, mert nem kell bajlód­niuk a visszaszállítással; ezek később általában a kommunális hulladékgyűjtőkben végzik. Azonban környezetvé­delmi szempontból nem jelent megoldást a feladat áthárítása a kereske­dőkre, a problémát más módon kell kezelni, mert a hulladék valójában a vásárló otthonában keletkezik – fejtette ki a főtitkár.

Neubauer Katalin elmondta, kezdeményezik a javaslat visszavonását, mivel az elképzelés ebben a formában túlságosan megterhelné a jellemzően nem külföldi tulajdonosok által üzemeltetett kisebb, néhány száz négyzetméteres egységeket, míg az 5000 négyzetméter alapterületnél kezdődő hipermarketek esetében jelenleg is adottak a körülmények a hulladék begyűjtésére, illetve annak kezelésére – nekik tehát könnyebb lenne megfelelni az új kötelezettségnek. Az aktuális javaslat szerint az üveghulladék a kereskedelemben keletkezik, és a vonatkozó uniós kvóták nem teljesülése miatt van szükség a törvény módosítására.

– Nem értünk egyet a rendelet megközelítésével, mert az üveghulladék valójában nem a kereskedelemben keletkezik, hanem a fogyasztónál. A kereskedelemnek semmilyen ráha­tása nincs arra, hogy a külföldi gyártók és az első belföldi forgalmazók milyen göngyölegben szállítják a termékeiket. Ezért a keletkező üveghulladék kezelésének költségét a gyártóknak és az első belföldi forgalmazóknak kell visel­niük, és nem az üzleteknek – hangsúlyozta.

A gyártókat kellene arra késztetni, hogy preferálják a visszavált­ható üvegeket. A főtitkár úgy véli, ráadásul nem is vár­ható javulás az uniós célszámok teljesülésében a hulladékgazdálkodás területén, amennyiben a jelenleginél több kereskedelmi egységnél jelennek meg az üveggyűjtő konténerek. Szerinte a fogyasztókat ösztönzőkkel kell érdekeltté tenni abban, hogy az egyutas palackokat ne a kommu­nális hulladékba tegyék, hanem az arra szolgáló konténerekbe.

Az OKSZ nevében Vámos György a Magyar Nemzet csütörtöki számában úgy nyilatkozott, a kereskedelemnek nem jelent majd gondot az előírás, csupán annak teljesítési határideje lehet kérdéses. Ezzel szemben az MNKSZ állítja, a néhány száz négyzetméteres kisebb üzlettel rendelkező hazai vállalkozásoknak – ahol jelenleg nincs kötelezően gyűjtő kihelyezve a vásárlók számára – a tárolásból, tisztításból, elszállíttatásból, egyéb járulékos kiadásokból származó többletköltségek megterhe­lőek lennének. Ezért levelükben arra szólították fel az OKSZ-t, hogy a jövőben jelezzék, hogy szakmai állásfoglalásuk nem reprezentatív, azt csupán a túlnyomórészt nagyvállalatokból álló tagság nevében teszik közzé.

FORRÁS: LINK