Sajtóanyag - Bérterhek várható csökkentése

Szövetségünk 2016 tavaszán, a vasárnapi korlátozás megszűnése kapcsán nyilatkozatában jelezte, hogy a kereskedelem kényszerű béremelés előtt áll, amely a korlátozás megszűnését követően azonnal megkezdődik.  A dolgozókért verseny indult, a magasabb bérek beindították a munkaerő elvándorlást, a munkaerőhiány a kereskedelmi szektorban egyre fokozódik. Az MNKSZ jelezni kívánja, hogy a hazai, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak nincs tartaléka, amelyből a magasabb béreket és az ahhoz tartozó közterheket kitermelje, ezért ők a Kormány segítsége nélkül veszélybe kerülhetnek.

 A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordítása az üzemelési költség több mint 50 %-át is kiteheti. A munkabér jelenlegi járulékai óriási terhet jelentenek a hazai vállalkozások számára, mely kiadások tovább rontják a versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben.

Az MNKSZ, mint a hazai kereskedelmi és a kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltató vállalkozások érdekvédelemi szervezete számára kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozások működését és eredményességét befolyásoló adó- és járulékterhek alakulása. Szövetségünk szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy jelen helyzetben célzott segítségre van szüksége a hazai kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak.

Hazánk makrogazdasági mutatói köztudottan jól alakultak az elmúlt néhány évben a Kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően, így Magyarország napjainkban ismét a befektetésre javasolt országok közé tartozik. Az alacsony és stabil kamatra épülő monetáris politika eredménye képpen számos nagyvállalat jelent meg befektetőként az országban, amelyek több ezer új munkahelyet teremtettek. Az újonnan érkező és már régebb óta működő nagyvállalatok közül többen stratégiai együttműködést köthettek a kormánnyal, annak érdekében, hogy a nagyvállalati szektorban foglalkoztatottak száma közép és hosszú távon stabilizálódjon.

A versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25%-át foglalkoztatják, a fennmaradó 75% a KKV-ban dolgozik. A KKV-k, a vállalati szektoron belül árbevételük alapján 60%-t, numerikusan több mint 99%-ot tesznek ki. Ez azt is jelenti, hogy a munkahelyeket elsősorban nem a nagyvállalatok, hanem KKV-k biztosítják a magyar munkavállalók számára. Szövetségünk célja, hogy a kormány a KKV-kat is tekintse stratégiai partnerének.

A Miniszter úr által vizionált általános járulékcsökkentésen felül, javaslatunk szerint a kereskedelemben a bérek és bérjárulékok kényszerű rendezéséhez a kormányzatnak bizonyos feltételekhez kötve létre kellene hozni a munkaerő megtartás támogatását szolgáló alapot. Korábbi években munkahely teremtési támogatásokra volt szükség, jelen helyzetben a munkaerő megtartása a cél. 

Az egyes szektorokban bekövetkezett krónikus munkaerőhiány miatt béremelések kezdődtek az elmúlt hónapokban. Ez a jelenség a kereskedelmi szektort érinti a legnagyobb mértékben. A kényszerű béremelés jelenleg terven felüli járulékbevétel többletet eredményez a költségvetésnek. Ez a költségvetési többlet fedezetet nyújthat arra, hogy a Kormány olyan intézkedéseket hozzon, amely segítheti a hazai kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat. Célzott segítség nélkül a kereskedelmi szektorban a KKV-k szerepe gyengülhet, amely nemcsak a vállalkozások szempontjából, hanem nemzetgazdasági összefüggései miatt is aggályos.

Tisztában vagyunk azzal, hogy egy önfenntartó rendszerben nem lehet úgy terheket csökkenteni, hogy közben csökken az állam adóbevétele, azonban úgy gondoljuk, hogy létezik olyan adózási modell, amely ötvözheti a gazdasági szereplők és az állam érdekeit.

Az MNKSZ kifejezetten érdekelt abban, hogy ezen a területen konszenzus jöjjön létre és megtesz mindent annak érdekében, hogy megtalálja az együttműködés lehetőségét és részt vegyen a gazdaság és a kereskedelmi vállalkozások fejlődését szolgáló, a munkaadók bérterheit csökkentő közgazdasági modellek kidolgozásában, amely minden érdekelt számára elfogadható eredményt hozhat.

Neubauer Katalin

Főtitkár