Sajtóanyag - Makrogazdaság

Az alacsony és stabil kamatra épülő monetáris politikának köszönhetően számos nagyvállalat jelent meg befektetőként az országban, amelyek több ezer új munkahelyet teremtettek. Az újonnan érkező és már régebb óta működő nagyvállalatok közül többen stratégiai együttműködést köthettek a kormánnyal, annak érdekében, hogy a nagyvállalati szektorban foglalkoztatottak száma közép és hosszú távon stabilizálódjon.

A versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25%-át foglalkoztatják, a fennmaradó 75% a KKV-ban dolgozik. A KKV-k, a vállalati szektoron belül árbevételük alapján 60%-t, numerikusan több mint 99%-ot tesznek ki. Ez azt is jelenti, hogy a munkahelyteremtés alapját elsősorban nem a nagyvállalatok, hanem KKV-k jelentik az ország számára. Szövetségünk célja, hogy a kormány a KKV-kat is tekintse stratégiai partnerének.

Az új munkahelyek megteremtésével egy időben Magyarországon jelentős szakemberhiány alakult ki, amellyel a vállalkozói szféra nap, mint nap szembesül. Már az is egyértelműen körvonalazódik, hogy a szakemberhiány nagyrészt az elvándorlásnak és a kialakult bérhelyzetnek köszönhető. Ez a probléma országos kiterjedésű, de a kereskedelmi ágazatot sújtja a legnagyobb mértékben. Az elvándorlással kapcsolatosan hozzá kell tenni, hogy jellemzően a produktív, fiatal, jól képzett, életerős munkaerő hagyja el az országot, amely rendkívül kedvezőtlen következményekkel jár, és nem jó üzenetet hordoz.

Véleményünk szerint a vállalkozói rétegnek és a kormányzatnak egyaránt fel kell ismernie, hogy a munkaerő megtartása érdekében érdemi bérpolitikai változásokra lesz szükség. A vállalkozói rétegnek el kell fogadnia a minimál bérek és a bérminimumok megemelésének szükségességét. Ugyanakkor a kormányzatnak is el kell fogadnia, hogy a megemelkedő béreket és az azok után fizetendő bérjárulékokat a kisebb vállalkozások támogatás nélkül nem lesznek képesek kitermelni.

Javaslatunk szerint a bérek és bérjárulékok kényszerű rendezéséhez a kormányzatnak bizonyos feltételekhez kötve létre kellene hozni egy munkaerő megtartás támogatását szolgáló alapot, hasonlóan a munkahely teremtési támogatások rendszeréhez, amely segítheti a hazai mikro-, kis és középvállalatokat az elkerülhetetlen béremelés kivitelezésében. 

Napjainkban szerencsésnek mondható, hogy bővül a gazdaság, a munkavállalók szabadon elkölthető jövedelemrésze növekszik, azaz egyre nagyobb lehetne a kereskedelmi és a szolgáltató vállalkozások árbevétele. A magasabb árbevételhez azonban több erőforrás szükséges, a magasabb színvonalú kiszolgálásnak több ráfordítással járó tárgyi és személyi feltételei vannak. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordítása az üzemelési költség több mint 50 %-a. A munkabér jelenlegi közterhei óriási fejlődési gátat jelentenek a hazai vállalkozások számára. Az ismét visszaállított vasárnapi nyitvatartás miatt fizetendő bérpótlékok olyan bérterheket rónak a gazdálkodókra, amelyek miatt áremelésre kényszerülnek, és ezáltal tovább romlik a versenyképességük a nagyvállalatokkal szemben.

A munkaadók bérterhei évről évre emelkedtek, amelyek a vállalkozások jelentős hányadánál mára kitermelhetetlenné váltak. A magyar bérterhek Európában a legmagasabbak közé tartoznak, ami szintén komoly gátja a minimálbér és a bérminimum kellő mértékű és ütemű növekedésének. Az alacsony bérszínvonal tovább növeli a képzett munkaerő elvándorlását. Mindezek figyelembe vételével úgy gondoljuk, hogy a bérterhek jelentős csökkentése nélkül az ország gazdasági növekedése lassulhat, a KKV-k szerepe gyengülhet, amely nemcsak a vállalkozások, hanem az ország egésze szempontjából hátrányos.

Szövetségünk üdvözli a kormány azon szándékát, hogy a magyar gazdaság egyre fehérebbé és átláthatóbbá váljon. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy önfenntartó rendszerben nem lehet úgy terheket csökkenteni, hogy közben csökken az állam adóbevétele, azonban úgy gondoljuk, hogy létezik olyan adózási modell, amely ötvözheti a gazdasági szereplők és az állam érdekeit. Az MNKSZ kifejezetten érdekelt abban, hogy ezen a területen konszenzus jöjjön létre és megtesz mindent annak érdekében, hogy megtalálja az együttműködés lehetőségét és részt vegyen a gazdaság és a kereskedelmi vállalkozások fejlődését szolgáló, a munkaadók bérterheit csökkentő közgazdasági modellek kidolgozásában, amely minden érdekelt számára elfogadható eredményt hozhat.

Budapest, 2016. április 18.

Neubauer Katalin
Főtitkár