Vasárnapi korlátozás

2016. április 12-én a vasárnapi korlátozás eltörlését a parlament megszavazta, jelen állásfoglalással szövetségünk szeretné felhívni a közvélemény figyelmét az intézkedés várható következményeire.

Az intézkedés bevezetése előtti negatív jóslatok értékelése:

1. Várható elbocsátások
   A vasárnapi korlátozás kapcsán felmerült, hogy jelentős elbocsájtások várhatók a kereskedelemben.
   2015-ben bővült a foglalkoztatottak száma a kereskedelmen és hozzá kell tenni, hogy ebben a szektorban jelenleg jelentős munkaerőhiány tapasztalható.
   
   
2. Várható boltbezárások
   A jóslatok szerint 10 ezer körüli boltbezárás lesz tapasztalható. A boltszámok valóban csökkentek, de ez nem a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának tudható be, nem az elmúlt év kifejezett jelensége, hanem egy több mint 10 éve zajló folyamat része, amelyben a tavalyi év kifejezetten kedvezőnek mondható.
   A kiskereskedelmi egységek száma 2005-től csökkentő tendenciát mutat. A KSH adatai szerint 2013-ban és 2014-ben évente több mint 4700 kiskereskedelmi egység zárt be. A vasárnapi korlátozás lassította ezt a folyamatot, mert a sajtóban megjelent adatok szerint 2015-ben csak 2500 kiskereskedelmi egység zárt be.
   Sajnos a boltszámok csökkenése nem állítható meg teljes mértékben, de a vasárnapi boltbezárás egyértelműen kedvezően hatott a boltszámok alakulására. A boltbezárások nagyobb mértékűek lehettek volna, ha a 200 nm alatti, családi vállalkozásban üzemeltetett kereskedelmi egységek számára kimondottan kedvező korlátozás nem került volna bevezetésre.
   
   
3. A lakosság romló ellátottságával kell számolni
   A vásárlók azon köre, akik vasárnap előre nem tervezhető, halaszthatatlan, bevásárlásukat kívánták intézni 2015-ben is megtehették a korlátozás alól mentesülő kereskedelmi egységekben, azaz a korlátozás hatására nem romlott a lakosság ellátottsága.
   A jogszabály éves szinten 5 vasárnapi nyitvatartás lehetőségét biztosította, hogy az ünnepnapok előtt ugrásszerűen megnövekedő forgalom a lakosság számára kényelmesen lebonyolítható legyen.
   
   
4. Várhatóan jelentősen csökkeni fog kiskereskedelmi forgalom
   A jóslatokkal ellentétben nem csökkent, hanem nőtt a kiskereskedelmi forgalom. 2015-ben a korlátozás ellenére a KSH adatai szerint 5,7 %-kal növekedett a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások árbevétele, ami azt igazolja, hogy a kereskedelem 6 nap alatt még a növekvő vásárlói igényeket is képes volt kielégíteni.

Az intézkedés bevezetését követő pozitív hatások:

1. A korábban vasárnapi munkavégzésre kényszerülő kereskedelmi dolgozók túlnyomó többségének véleménye szerint életminőségük oly mértékű pozitív változáson ment keresztül, amelyet nem kompenzál a vasárnapi pótlék.
   
   
2. A korlátozás hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2015-ben szinten maradhattak. A kereskedelmi szektor jelentős működési költséget takarított meg a vasárnapi pótlékok elmaradása kapcsán. A költségek csökkenése lehetőséget biztosított arra, hogy 2015-ben az inflációt sem kellett érvényesíteni a fogyasztói árakban.
3. A gyakorlatban általánosan elfogadott, szombati és vasárnapi pihenőnappal rendelkező munkavállalók mellett 2015-ben a kereskedelmi dolgozóknak is járt legalább a vasárnapi pihenőnap, ők is együtt tölthették a vasárnapot családjukkal, gyermekeikkel, szeretteikkel.
4. A 200 nm alatti egységet üzemeltető családi és mikro vállalkozások számára komoly lehetőséget nyújtott a korlátozás, mivel ők vasárnap is nyitva tarthattak. A vasárnapi korlátozás valós esély volt ezen vállalkozások életben maradása és jövője szempontjából.
5. A vasárnapi korlátozás a háztartások rezsicsökkentési eleme volt, mert azáltal, hogy csökkent a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások legjelentősebb költsége, a bérköltség, a gazdálkodók nem kényszerültek áremelésre.

Társadalmi szolidaritás:

1. A munkavállalók legnagyobb része szombaton és vasárnap nem dolgozik. Az intézkedés a kereskedelmi dolgozók számára a vasárnapot pihenőnappá nyilvánította.
   Kérdés: Elfogadná a szolgáltató intézmények dolgozói pl. bankok, postahivatalok, kormányablakok dolgozói, hogy vasárnap nyitva tartsanak?
   
   
2. A törvény lehetővé tette, hogy 2015. március 15. után a kereskedelmi dolgozóknak is joga legyen a szabad vasárnaphoz.
   Kérdés: Valóban indokolt volt ismét elvenni?
   
3. Magyarország polgárainak alkotmányos joga van a biztonsághoz, az élethez, az egészséghez, amelyek védelmét az állam biztosítja. Ez a kötelező szolgálat nem mérhető össze a fogyasztók vasárnapi nyitvatartásra vonatkozó igényével.
   Kérdés: Valóban létszükséglet a vasárnapi bevásárlás, vagy csak kényelmi kérdés?
   
   
4. Európa számos országában, többek között Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban elfogadott a vasárnapi zárvatartás intézménye.
   Kérdés: Magyarországon miért nem fogadható el, hogy a vasárnap a kereskedelmi dolgozók számára is pihenőnap?

Várható hatások, amelyekkel a vasárnapi újranyitás kapcsán számolni kell

Jelenleg a legnagyobb mértékű munkaerő elvándorlás főként a túl alacsony munkabér miatt a kereskedelmi szektorban tapasztalható. A vasárnapi korlátozás megszűnése az elvándorlást tovább növeli, mivel a kereskedelmi dolgozók számára a vasárnapi pihenőnap jelentős életminőség javulást eredményezett. A kereskedelmi dolgozók 2015-ben jogot kaptak a vasárnapi pihenőnaphoz és erről ismét le kellett mondaniuk, ezért valószínűleg a jövőben még többen hagyják el a kereskedelmi pályát.

Annak ellenére, hogy egyetlen gazdasági mutató sem romlott az egy évig tartó vasárnapi korlátozás következményeként, illetve egyetlen negatív jóslat sem következett be, amelyek tízezres létszámleépítésre, nagymértékű boltbezárásra, a lakosság romló ellátására, kiskereskedelmi forgalomcsökkenésre vonatkoztak mégis úja kinyithatnak vasárnap a boltok.

Az ellenzék kikényszerített a kormányból egy megalapozatlan és hatásai tekintetében átgondolatlan intézkedést, miszerint azonnali hatállyal eltörli a vasárnapi korlátozásra vonatkozó törvényt. Ez az intézkedés kizárólag a multinacionális kereskedők érdekeit szolgálja.

Mivel a nyitvatartási versenybe a kis és közepes méretű vállalkozások is belekényszerülnek, úgy, hogy az azzal járó költségek kigazdálkodására reményük sincs, azt kizárólag áremelésből tudják majd fedezni. Ennek következményeként a kis üzletek és a multinacionális vállalatok közötti árolló tovább fog nyílni, ami vevő vesztést és drasztikus forgalom csökkenést fog eredményezni ebben a szegmensben.

El fog indulni a korábbi időszakhoz képest egy lényegesen intenzívebb boltbezárási hullám a kis és a közepes vállalkozásoknál, amelynek már a nemzetgazdaságra is negatív hatása lesz.

Nem szabadna elfelejteni, hogy foglalkoztatáspolitikailag mit jelentenek a mikro-, kis-, és középvállalkozások, de a befizetett adóforintjaik is hiányozni fognak, mert ez a szegmens nem tud élni az „adóoptimalizálás” eszközeivel, hanem folyamatosan adózik.

Természetesen ennek az intézkedésnek  a nagy multi láncok lesznek nyertesei, akik ezáltal piaci részarányukat szignifikánsan tudják majd növelni.

A lakosság azon része, aki most örül a vasárnapi újra nyitásnak, néhány hónap vagy év múlva azzal a problémával fog szembesülni, hogy megszűnnek a lakóhelyükhöz, munkahelyükhöz, iskoláikhoz közeli kényelmi boltok, és a legkisebb vásárlásukhoz is több kilométert kell utazniuk a multikhoz.

Budapest, 2016. április 18.

Neubauer Katalin
Főtitkár