Háromezer bolt zárt be egy év alatt, új korszak jön Magyarországon

A magyar kiskereskedelem egyszerre néz szembe gazdasági, szabályozási és szerkezeti kihívásokkal. Miközben 2025-ben a reálbérek több mint 6 százalékkal nőttek, a fogyasztás és a kereskedelem volumene ennél jóval lassabban bővült, a boltok száma pedig tovább csökkent: egy év alatt mintegy 3000 üzlet zárt be, ami napi átlagban 9 bolt megszűnését jelenti. A Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén a szakértők arra keresték a választ, hogy mi áll a folyamatok mögött, kik lehetnek a nyertesei és vesztesei a jelenlegi piaci átrendeződésnek, és milyen irányba tart a magyar kiskereskedelem 2026-ban.

 

 

A beszélgetés résztvevői:

 

• Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense;
• Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértője;
• Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára;
• valamint Madarász Viktor, a Korona Zrt. vezérigazgatója voltak.

 

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a kereskedelem szerkezete látványosan átalakul: miközben a nagy üzletláncok erősödnek, a kisebb boltok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és a piacot erős külső tényezők – szabályozás, fogyasztási szerkezet, online kereskedelem – formálják.

Állami beavatkozások és új szabályok: mennyire szűkült a kereskedők mozgástere?

A szakmai beszélgetést Kozák Tamás bevezető előadása nyitotta meg, amely áttekintette a 2025-ös év legfontosabb gazdasági és szabályozási változásait. Az ágazat működését több olyan intézkedés is érintette, amely egyszerre próbálta a fogyasztást ösztönözni és a piaci szereplők mozgásterét korlátozni.

A fogyasztás élénkítését szolgáló intézkedések között a szakértő a SZÉP-kártya és a nyugdíjas utalványok hatását emelte ki, amelyek elsősorban az élelmiszer- és napicikk-kereskedelemben jelentettek többletkeresletet. Ugyanakkor a kereskedelem működését jelentősen befolyásolta több korlátozó jellegű szabályozás is.

Ilyen volt például a plázastop-szabályozás további szigorítása, illetve a településrendezési és építési követelményeket rögzítő, úgynevezett TÉKA-szabályozás, amely még a meglévő üzletek bérbeadását is engedélyeztetési eljáráshoz kötheti. A szakmában ez komoly vitákat váltott ki, mivel a kereskedők szerint a beruházások már eleve gyenge szintjét is tovább fékezheti.

A vitatott intézkedések közé tartozik a kiskereskedelmi különadó is, amely a nagyobb üzletláncokra 4,5 százalékos mértékben vonatkozik. Kozák Tamás rámutatott: ha ezt az adóterhet a 27 százalékos áfával együtt vizsgáljuk, akkor a fogyasztói árakba épülő közteher valójában 31,5 százalék körüli szintet ér el, ami szerinte inflációs hatással is járhat.

A legnagyobb vitát azonban az árrésstop váltotta ki, amely az élelmiszerek jelentős részénél 10 százalékban maximálta az árrést. Ez elméletileg akár 20 százalékos árcsökkenést is eredményezhetett volna, ám a forgalmi adatok szerint az élelmiszerboltok volumenében nem hozott látványos növekedést.

A fogyasztás nőtt, de a boltok forgalma nem követte

A makrogazdasági háttér első pillantásra kedvezőbbnek tűnt 2025-ben, mint a korábbi években. A reálbérek több mint 6 százalékkal emelkedtek, ami elvileg erősíthette volna a fogyasztást.

A kiskereskedelemben azonban nem jelent meg ugyanilyen mértékben a kereslet. Az iparági szereplők szerint ennek egyik oka a lakossági megtakarítások növekedése: az elmúlt öt évben a magyar háztartások megtakarított vagyona közel megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy a növekvő jövedelmek egy része nem fogyasztásként, hanem tartalékként jelent meg.

A fogyasztói bizalom is csak lassan javult. Bár 2025 végére bizonyos erősödés látszott, a háztartások jelentős része továbbra is óvatos maradt a nagyobb kiadásokkal kapcsolatban.

Kozák Ákos gazdaságpolitikai szakértő szerint a magyar gazdaság sajátos helyzetbe került: a GDP-növekedést rövid távon nagyrészt a fogyasztás tartja fenn.

– mondta.

2025-ben a magyar gazdaság mindössze 0,3 százalékkal nőtt, ami jól mutatja a beruházások visszaesésének hatását.

Kisboltok vs. láncok: egyre gyorsabb a koncentráció

A kiskereskedelem egyik leglátványosabb folyamata az üzletek számának csökkenése. Az adatok szerint

 

A jelenség nem csak a falvakat érinti. A statisztikák alapján a boltbezárások minden településtípusban megjelentek, még a városokban és a megyei jogú városokban is.

A legkritikusabb azonban a kisebb települések helyzete.

A piaci koncentrációt jól mutatja a foglalkoztatási szerkezet is. A kiskereskedelemben mintegy 80 ezer vállalkozás működik, és a dolgozók fele mikrovállalkozásoknál vagy kisvállalkozásoknál dolgozik. Azonban a napicikk-kereskedelemben már az alkalmazottak 60–70 százaléka nagy üzletláncoknál dolgozik, ami a koncentráció erősödését jelzi.

A kisboltok paradox helyzete

Neubauer Katalin szerint a legnehezebb helyzetbe a 1 milliárd forint alatti árbevételű kisboltok kerültek. Ezek a vállalkozások nem tartoznak az árréssapka hatálya alá, ugyanakkor jellemzően nagykereskedőktől vásárolnak.

Neubauer Katalin szerint ez a helyzet különösen veszélyes, mert a vásárlók az inflációs időszak után rendkívül árérzékenyek lettek. „A boldogságos nulla, tehát a változatlan árbevétel elérése egy komoly eredménynek számított a tavalyi évben” – fogalmazott az MNKSZ főtitkára, utalva arra, hogy sok kereskedő számára már a stagnálás is sikernek minősült.

Online kereskedelem: látható és „radar alatti” verseny

A hagyományos boltok számára egyre komolyabb kihívást jelent az online kereskedelem terjedése. A statisztikák szerint az online piac növekedése 2025 második felében lassult, ám ennek egyik oka egy új jelenség: az Európán kívüli, elsősorban kínai platformok térnyerése.

Az ilyen csatornákon érkező forgalom nagyságát nehéz pontosan mérni, de szakmai becslések szerint

Ez a forgalom sokszor nem jelenik meg a hagyományos kereskedelmi statisztikákban.

A nemélelmiszer-kereskedelemben működő vállalatok ezért új stratégiákat keresnek. Madarász Viktor szerint a kisebb boltok számára a túlélés kulcsa a hozzáadott érték lehet. Cégük például 9 üzletet működtet és mintegy 34 ezer különböző terméket forgalmaz, és igyekeznek olyan szolgáltatásokat nyújtani – például ruhajavítást vagy szakmai tanácsadást –, amelyeket az online kereskedők nem tudnak könnyen pótolni.

Külföldi cégek súlya a magyar kereskedelemben

A magyar kiskereskedelemben a külföldi tulajdonú vállalatok meghatározó szerepet töltenek be, különösen a beruházások és a gazdasági teljesítmény szempontjából. A rendelkezésre álló adatok szerint a külföldi leányvállalatok az ágazati beruházások 35–40 százalékát adják, és hasonló arányban járulnak hozzá a kereskedelemben megtermelt hozzáadott értékhez is. Ez azt jelenti, hogy

Ezek a vállalatok jellemzően nagy tőkeerejűek, modern logisztikai rendszerekkel és országos hálózatokkal működnek, ami lehetővé teszi számukra a hatékony működést és a nagy volumenű beruházások megvalósítását. A szakértők szerint jelenlétük stabilitást is ad az ágazatnak, hiszen jelentős foglalkoztatók, és a beszállítói láncokon keresztül számos hazai vállalkozás működésére is hatással vannak. A modern logisztikai központok, az automatizált raktárak és az e-kereskedelmi fejlesztések sok esetben ezekhez a nemzetközi szereplőkhöz köthetők.

A külföldi láncok erősödése ugyanakkor jelentős versenyhelyzetet teremt a hazai vállalkozások számára. A globális beszerzési hálózatok és a méretgazdaságosság miatt gyakran alacsonyabb költséggel tudnak működni, ami árversenyben is előnyt jelent. Ez a fogyasztóknak kedvezőbb árakat és szélesebb választékot hozhat, ugyanakkor a kisebb hazai kereskedők számára komoly kihívást jelent.

A piaci szereplők szerint ezért a jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogyan lehet olyan piaci környezetet kialakítani, amelyben a különböző típusú szereplők – a kisboltok, a hazai láncok és a nemzetközi vállalatok – egyaránt fenntartható módon tudnak működni. A cél nem feltétlenül a külföldi cégek visszaszorítása, hanem a versenyfeltételek kiegyensúlyozása és a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése lehet. Ha a piaci koncentráció tovább erősödik, a külföldi láncok szerepe várhatóan még meghatározóbbá válik a magyar kiskereskedelemben.

 

2026: óvatos optimizmus, de sok a bizonytalanság

A résztvevők szerint 2026 valamivel jobb év lehet a 2025-ösnél, de áttörés nem várható. Elhangzott, hogy az Egyensúly Intézet korábbi előrejelzése 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolt, bár a friss adatok alapján ennél gyengébb teljesítmény sem kizárt. A reálbérek ugyanakkor 2–4 százalékkal emelkedhetnek, ami valamelyest javíthatja a fogyasztást.

 

A kereskedők azonban továbbra is kiszámíthatóbb gazdasági környezetet várnak. A szakértők szerint a legfontosabb lépések között szerepelne

• a kiszámítható szabályozás,
• az adminisztráció csökkentése,
• az ágazati párbeszéd erősítése,
• valamint a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása.

Egy ágazat, amely túlmutat a kereskedelmen

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a kiskereskedelem problémái nem csupán gazdasági kérdések. A boltbezárások mögött demográfiai és településszerkezeti folyamatok is állnak. Magyarországon 3155 településből több mint 400-ban már nincs bolt, és a szakértők szerint a folyamat folytatódhat.

Ez azt jelenti, hogy a kereskedelem jövője egyben társadalmi kérdés is: hogyan lehet fenntartani a szolgáltatásokat a kisebb településeken, miközben a piac egyre inkább a nagy láncok és az online platformok felé koncentrál.

Az iparági szereplők szerint a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a hatékonyság, a verseny és a társadalmi szempontok között. Ha nem, a magyar kiskereskedelem térképe a következő évtizedben radikálisan átrajzolódhat.

A teljes kerekasztal-beszélgetést az MKT YouTube-csatornáján tekintheti meg.

(Borítókép:  Kisbolt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tivadaron 2022. október 6-án. Fotó: Vajda János / MTI)

 

forrás: index.hu