NGTT

„Közös felelősségünk: a magyar nemzet jövője”

Az NGTT 2017. október 11-én, a nemzetpolitika tárgyában megtartott plenáris ülésén elfogadott nyilatkozata

Preambulum

 

Mi, mint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban: Tanács) képviselettel rendelkező szervezetek, intézmények és egyházak képviselői, kinyilvánítjuk, hogy felelősséget érzünk a magyar nemzet jövőjének alakításáért. A nemzet fogalmába beleértjük a közjogi nemzet tagjait, így a magyarországi kisebbségeket, továbbá a magukat a magyarsághoz tartozónak érző vagy valló, az anyaországgal közjogi kapcsolatban nem álló nemzettársainkat is. A Tanácsot alkotó tagszervezetek hivatalos képviselőjeként megerősítjük, hogy ebben a testületben végzett tevékenységünkkel is a nemzeti ügyekben való konszenzusra törekszünk. Eltérő szakterületeket, hagyományokat, sőt sok szempontból eltérő értékrendet képviselünk is, különbségeinknél mégis sokkal fontosabb számunkra népünkért vállalt felelősségünk, mert közös kincsünk: Magyarország!

Megállapítjuk, hogy szükségszerű erősíteni az elindult pozitív folyamatokat hazánk életében. Azt a célt kell követnünk, hogy minél jobb és magasabb életminőséget biztosító munkahelyek jöhessenek létre, elfogadható életszínvonalat biztosító bérekkel, lehetővé téve a növekvő népességszámot, valamint azt, hogy társadalmi és gazdasági erőforrásainkat minél hatékonyabban kamatoztassuk a világ élvonalába tartozó technológiáknak, a szaktudásra épülő ágazatoknak köszönhetően, és ezzel kerüljünk térségünk, és akár Európa élvonalába is. Ennek elősegítése érdekében az alábbi nyilatkozatot fogadjuk el:

 

• 1. Erősíteni kell a pozitív változásokat társadalmi folyamatainkban. A magyar társadalomnak képessé kell válni arra, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükséges munkaerő-utánpótlást saját nemzeti forrásainkból biztosítsuk. A következő években el kell érni, hogy ne csak lassuljon az ország népességének fogyása, hanem az élve születések emelkedő tendenciájának, a várható életkor meghosszabbodásának és a külföldi munkaerőpiacról hazatérő honfitársainknak köszönhetően a nemzettársaink száma növekedésnek induljon. El kell érni, hogy az oktatás korszerűsítése és a szociális különbségeket csökkentő, szociális mobilitást ösztönző társadalmi felzárkóztatás eredményeként, érzékelhető mértékben növekedjen a versenyszféra rendelkezésére álló, képzett, fiatal munkaerő aránya a teljes lakosságon belül. A szociális ellátórendszerek fejlesztése mellett tovább kell erősíteni a családok összetartó erejét, mert a társadalom jóléte és a családok helyzete egymástól elválaszthatatlan. A családoknak a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban való segítése, támogatása, helyzetbe hozása, -- szükség esetén megmentése -- elsőrendű érdek és feladat. A Tanács bátorítja a Kormányt a további pozitív családpolitikai intézkedések előkészítésére és bevezetésére.

• 2. Erősíteni kell a pozitív változásokat a magyar gazdaságban. A magyar gazdaság szerkezetében meghatározóvá kell válnia a világ élvonalába tartozó technológiáknak, a szaktudásra épülő, magas hozzáadott értéket termelő ágazatoknak és az elfogadható életszínvonalat biztosító béreknek. Ennek során szem előtt tartandó szempont a gazdasági patriotizmus, tehát az, hogy egyre nagyobb mértékben saját, magyar tulajdonban lévő, szűkebb régiónk gazdaságában meghatározóvá váló cégeink nemzetközi kapcsolatrendszere által kapcsolódjunk be a világgazdaságba. A nemzet jövőjének gazdasági megalapozása akkor biztosított, ha egyre több magyar nagy, közepes és kisvállalkozás válik saját szakmai területénjelentős tényezővé a Kárpát-medencében. A Tanács üdvözli a Kormány határon túli gazdaságfejlesztési törekvéseit, és felhívja a hazai gazdasági élet szereplőinek figyelmét a Kárpát-medence, mint egységes gazdasági tér fontosságára. A Magyar Államnak a jövőben elsősorban olyan hazai vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek a munkahelyteremtés mellett a gazdaság jelenlegi szerkezetének megújítását segítik elő.

• 3. Erősíteni kell a magyar társadalom kohézióját. Eljött az ideje a tervszerű konszenzusépítésnek, a gondolati és szólásszabadság keretei között is nagyjából mindenki által elfogadott, közös célok, közös ügyek, közös nevezők száma növelésének. Váljanak egyre inkább minden társadalmi réteg számára egyaránt hozzáférhetővé a magyar kultúra értékei, és gyökerezzen meg közös értékként a magyarság hagyományos belső kulturális sokszínűségének, pluralizmusának tudomásul vétele és tisztelete. Legyen ez nemzeti büszkeségünk közös forrása. Váljon társadalmunk minél szélesebb rétegeinek közös céljává az összefogás jólétünk, biztonságunk, teljesítőképességünk és identitásunk hosszú távú fenntarthatóságáért.

• 4. Erősíteni kell az elszakított nemzetrészeinkkel való összetartozást. A Tanács tagszervezetei nagyra értékelik a Kormány eddigi erőfeszítéseit a nemzetpolitika területén, és kifejezetten támogatják az eredmények erősítését szolgálni kívánó további kormányzati programokat. A Trianoni diktátum 100. évfordulójának közeledtével kívánatosnak tarjuk elérni, hogy a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra ügyében a társadalom minden egyes rétege azonosulni tudjon a nyelvüket és kultúrájukat megőrizni akaró, határainkon kívül élő nemzettársaink erőfeszítéseivel. Olyan kapcsolatot kell kialakítani a határon túli magyar közösségekkel, hogy egyes szomszédjaink részéről jelentkező, erőszakos asszimiláció ellenére is minden rétegük kimutathatóan megőrizze és a fiatal nemzedékek számára átörökítse magyar nemzeti kötődését.

• 5. Elítéljük a nemrég elfogadott ukrán oktatási törvény módosítását, mely a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást ellehetetleníti. Támogatjuk a Kormány gazdasági, diplomáciai és politikai nyomásgyakorlását, amely arra irányul, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogai helyreállításra kerüljenek.

A Tanács tagszervezetei ezt várják a közélettől, a politikai, gazdasági, és kulturális élet szereplőitől. Mindannyian saját tevékenységi körükben, mind testületileg felajánlják közreműködésüket ezeknek a céloknak a megvalósításában. A Tanács mint testület kötelezettséget vállal arra, hogy a törvények által ráruházott felelősségek és kötelezettségek alapján a nyilatkozatban foglaltak érvényre juttatását tekinti jövőbeni munkájának mércéjeként.